Zrínyi és Szulejmán utolsó csatája: Szigetvár ostroma 20 ezer katonájába került a töröknek

Erről az utóbbi ostromról tartott szerdán délután előadást Szekszárdon, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum könyvtártermében Varga Szabolcs történész. A török kor elhivatott kutatója lapunknak adott összegzésében hangsúlyozta, hogy I. Szulejmán török császár ezzel az ütközettel zárta hadjáratainak sorát. Némileg meglepő ez a vállalkozása, hiszen az uralkodó ekkor már 72 éves volt, akit sok minden, köztük az udvari intrika is megtört, ezért az aszkétaélet felé fordult. A magyarság újabb balsorsára azonban 1566-ban erőre kapott, és személyesen indult hadaival Szigetvár ellen. 

A másik oldalon Zrínyi Miklós – horvátul: Nikola Šubić Zrinski – szervezte az ellenállást. Az erőviszonyokkal tisztában volt, tudta, hogy a mintegy 50 ezres török harcossal szemben a saját, legfeljebb 2500 fős védő seregének nincs sok esélye. Ezért írta segélykérő levelében, hogy 6 ezer katonára lenne szüksége, de igénye teljesítetlen maradt. Ezzel együtt is nagyon hatékonyan szervezte meg a védelmet, Varga Szabolcs úgy fogalmazott, hogy a végén már omladéktól omladékig tartott a folyamatos összecsapás. Ennek a szívós ellenállásnak köszönhető, hogy a győzelem a török haderőnek mintegy 20 ezer katonájába került, ami igen súlyos veszteségnek számított. 

A védőket, Zrínyi Miklóssal együtt, majdhogynem az utolsó szálig lemészárolták a törökök, alig tucatnyi magyar élte túl a vérengzést. Viszont a török oldal egy újabb komoly csapással is szembesült, hiszen a csata megvívása előtt egy nappal meghalt az idős I. Szulejmán. Elhunytát a török vezetők saját seregük előtt titokban tartották, így megőrizve a harci morált. A törökök tehát egy hónapos ostrom után győztek, de ez a diadal a magyar hősiességnek köszönhetően igen sokba került nekik.