Közeleg a Petőfi-bicentenárium: a tizenhat helyszín egyike Sárszentlőrincen lesz

Petőfi Sándor 1823. január 1-jén született. Igaz, hogy a bicentenárium csak egy év múlva lesz, de a megemlékezéseket tanévhez kötődően tartják, vagyis ez év szeptemberében elkezdődnek. A tervezés-szervezés már folyik, az egyik kiemelt helyszín Sárszentlőrinc lesz. Ide, az evangélikus iskolába járt a költő két tanéven éven át, 1931-től 1933-ig. A helyi jegyzőnél volt kosztos diák (albérlő). Az az épület ma a Petőfi-ház. Nemrég fejezték be a felújítását, de egyelőre üres, a berendezés, a kiállítás megújul. Erről a település polgármestere, Sátor Géza a következőket mondja: 

– Az épület felújítását a Teleki László Alapítvány 19 milliós támogatásának köszönhetően tudtuk elvégezni. Mivel kiemelt műemlék jellegű épületről van szó, csak tíz százalék önrészt kellett biztosítanunk, így jött össze a közel 21 milliós végösszeg. Sajnos menet közben kivitelezőt kellett váltanunk, cserepezési problémák miatt. Szerencsére a költségkeretet nem léptük túl. November végére elkészült a munka. A berendezés is megújul, méghozzá a Petőfi Irodalmi Múzeum közreműködésével. S ami még szükséges: a fűtéskorszerűsítés. A három helyiségbe padlófűtés kerül, hogy a klíma télen is megfelelő legyen, s a kiállított tárgyak állaga ne romoljon. Most, március 15-én már az ünnepi műsort, a koszorúzást a felújított épületnél tudjuk tartani, de bemenni egyelőre nem lehet. Idő kell még, hogy minden a helyére kerüljön. 

Arra is kitért a polgármester, hogy 16 Petőfi-emlékhelyen lesznek majd programok a bicentenárium kapcsán. Az egyik ezek közül Sárszentlőrinc. Pályáztak a Lázár Ervin-emlékház felújítására is. Arra tízmillió forintot nyertek, amihez húsz százalék önrész szükséges. Az összeg a tető felújítására lesz elegendő. 

Petőfi, Sass, Mattioni, Esze

Nagy a Petőfi-kultusz Sárszentlőrincen. Az itteni algimnáziumba járt a költő 1831-től 1833-ig. Ez az iskola volt a róla elnevezett bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium elődje. Petőfi, mint kosztos diák, először Hittig Lajos jegyzőéknél, majd Németh Ferenc kántortanítóéknál lakott. Életre szóló barátságot kötött padtársával, a borjádi Sass Istvánnal, akit később, 1845-ben meglátogatott. István testvére, Sass Erzsike volt A négyökrös szekér című vers ihletője. Látogatása idején más költeményei is születtek, többek között a Szerelem átka, A magyar nemes, a Gyermekkori barátnémhoz (Hittig Amáliához) és A költő s a szőlővessző. Sass István egyébként orvos lett, vármegyei főorvossá is kinevezték. Sass Erzsike pedig Török Józseffel kötött házasságot. Kislányuk, Török Erzsébet az olasz Mattioni Jánoshoz ment feleségül. Az ő házasságukból született az ismert szekszárdi festőművész, Mattioni Eszter. Férje Esze Tamás történész volt, az azonos nevű kuruc brigadéros leszármazottja.