2022.02.14. 11:30
Nem biztos, hogy a kukában van a lejárt termék helye
Hiánypótló összeállítást készített az élelmiszerek felhasználási idejéről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A szakemberek azt szeretnék megmutatni, hogy a különféle készítményeket az ajánlott felhasználási idő után még meddig lehet elfogyasztani. Az útmutató célja, hogy kevesebb élelmiszer kerüljön a szemetesbe.
Érdemes jól megnézni, meddig áll el az élelmiszer, s úgy vásárolni, hogy addig biztosan elfogyjon Fotó: Lang Róbert
Fotó: Lang Róbert
Hiába jár le egy termék minőségmegőrzési ideje, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ki kell dobni. Elképzelhető, hogy egy-egy ilyen élelmiszer minősége már nem olyan, mint egy frissebb terméké. Viszont, ha bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tároltuk, és a kibontás után nem tapasztalható számottevő elváltozás, akkor a lejárt minőségmegőrzési idejű áru hónapokkal később is fogyasztható.
A Nébih „lejárati útmutatója” szerint a zsír és az olaj, valamint a sós ropogtatnivalók a felhasználási idő után két hónapig elfogyaszthatók. Az aszalványok, a müzlik, a kekszek és a csokoládék három hónapig, az üdítőitalok, a gyümölcslevek és a szörpök fél évig minden probléma nélkül ehetők, ihatók. A gabonaféléket, az UHT-tejet és a száraztésztát kilenc hónapig, a konzervet, a lekvárt, a mézet, az ásványvizet, valamint a kávét és a teát a fogyaszthatósági idő után akár még egy évig is fel lehet használni.
Kasza Gyula, a Nébih kockázatmegelőzési és oktatási osztályvezetője, a Maradék nélkül program vezetője megkeresésünkre elmondta, a termékeket azért is látják el minőségmegőrzési idővel, mert a gyártók addig az időpontig vállalnak minőségi garanciát rájuk, de sok esetben még utána is fogyasztható az élelmiszer. Kasza Gyula kiemelte, a fogyaszthatósági idővel jelölt élelmiszereket azonban nem ajánlott a lejárati idő után elfogyasztani. Azokat csak addig lehet megenni, amíg a dátum jelzi.
Az osztályvezető hozzátette, azért is készítették el a kiadványt, hogy minél kevesebb élelmiszer kerüljön a szemetesbe, valamint hogy segítsék a karitatív szervezetek munkáját. Egy új rendelkezés ugyanis lehetővé teszi, hogy a lejárt minőségmegőrzési idejű termékeket adományként fel lehet használni, kereskedelmi forgalomba viszont nem hozhatók.
Borbély Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kaposvári campusának egyetemi docense érdeklődésünkre elmondta, nagy szükség volt erre az útmutatóra, mert egy ember – csak otthon – évente átlagosan 60-70 kilogramm élelmiszert dob ki a szemétbe.
Megkérdeztük: a lejárati idő után is elfogyasztja az élelmiszereket?
Páhokiné Kütsön Szilvia:
Nem pazarolunk, úgyhogy igen. A tejet bátran megiszom, a pékárut „újrahasznosítom” és olyan ételt készítek belőle, amihez a többnapos is jó. Ha lejár a tésztának a szavatossági ideje, akkor sem foglalkozom vele. Megfőzőm és megeszem, mert nem lesz tőle semmi bajom. Az élelmiszert kidobni nagy vétek.
Pauska Attila:
Általában csak addig fogyasztom el az élelmiszert, ameddig a lejárati ideje engedi. Utána már nem merem megenni, nehogy esetleg megbetegedjek. Ennek ellenére nem pazaroljuk otthon az élelmiszert, és szinte semmit sem dobunk ki. A családban figyelünk arra, hogy a megadott időpontig mindent felhasználjunk.
Kapitány Sándorné:
Nem feltétlenül, mert igyekszem addig elfogyasztani az adott terméket, amíg a lejárati ideje tart. Azonban, ha néhány nappal túllépem, akkor természetesen megeszem. Az étel nagy érték és drága is, ezért nem szabad pazarolni. Törekedni kell arra, hogy elfogyasszuk, és ne a kukában végezze. Nálam ilyen nem is fordul elő.