Még hatvan év felettiek is tanulnak zenélni

– Azért érdemes zeneiskolába járni, hogy a növendék valamennyire megtanuljon zenélni, hogy ezzel a tudással utána rögtön egy együttesben játszhasson. Nem az a cél, hogy mindenkiből művészt faragjunk. A lényeg, hogy örömmel járjanak, zenéljenek együtt. Mindegy, hogy milyen csapatban, fúvószenekarban vagy rockegyüttesben – véli Ágostonné Béres Kornélia. A szekszárdi Garay iskola Liszt Ferenc Zeneiskolájának tagintézmény-vezetőjétől megtudtuk, ebben a tanévben négyszázharmincnégy növendékük van hatéves kortól a hatvanhat éves korig. 

A tanulók a legváltozatosabb hangszereken tanulhatnak meg játszani, a furulyától kezdve a tubán át az ütős hangszerekig. A legkedveltebb hangszerek a fuvola, a zongora és a gitár. Ágostonné Béres Kornélia azt is elmondta, feladatuk a tehetségek gondozása, évente átlagosan egy-két növendék választja a zenei pályát és tanul tovább ennek megfelelően. 

Máténé Hepp Andrea, a tolnai Wosinsky-iskola Fusz János Zeneiskola tagintézmény-vezetőjének tájékoztatása szerint szeptemberben százhuszonkilenc tanulóval kezdték meg az évet. A gyerekeknek lehetőségük van fafúvós, rézfúvós, pengetős és billentyűs hangszereken tanulni. Az általános iskolában első osztályos gyerekek először csak szolfézst tanulnak, majd a következő tanévtől választhatnak hangszert. A legnépszerűbb jelenleg a gitár és a zongora. Talán azért, tette hozzá, mert a családokban előfordulhat, hogy valamelyik szülő esetleg gitározik, illetve otthon van pianínó vagy szintetizátor. 

– Ahhoz, hogy magabiztosan, stabilan megtanuljon egy gyermek hangszeren játszani, úgy gondolom, el kell telnie négy-hat évnek. Attól függ, hogy a növendék mennyit gyakorol otthon, mennyire fogékony a zenére, milyen adottságokkal rendelkezik. A zenetanulás jó hatással van a lelki fejlődésre, a zenét tanuló megtanul együttműködni, alkalmazkodni a társaihoz, fejlődik az érzelmi intelligenciája, személyisége. Rengeteg pozitív hatása van – mondta Máténé Hepp Andrea tagintézmény-vezető, hozzátéve, ahhoz, hogy zenei pályára menjen egy növendékük, sok feltételnek kell megfelelnie.

Az elhivatottságnak, a tehetségnek, a szorgalomnak összhangban kell lennie. Ha nem is évente, de folyamatosan van zenei pályára készülő növendékük, aki amikor befejezi az általános iskolát, a hangszerén tanul tovább. Az idei tanévben egy gitáros növendékük felvételizett a Pécsi Művészeti Gimnáziumba, bíznak abban, hogy hamarosan a középfokú intézmény tanulója lesz. 

Régi idők zenei élete Bonyhádon
Az 1950-es évek elején Bonyhádon a zeneoktatás szórványos, magánjellegű volt, tájékoztat a bonyhádi Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola a honlapján. A bonyhádi művelődési ház igazgatója, Sütő Józsefné 1953-ban Botta Rudolfot kérte fel a zeneiskola megszervezésére, vezetésére. A szolfézs­oktatás mellett zongora- és vonósoktatás zajlott, nagyrészt magántulajdonban lévő hangszereken.

A kultúrház úgy támogatta a zeneiskolát, hogy helyet adott és kottát vásárolt. 1956-ban Bottának politikai okokból el kellett hagynia az országot. A megyei tanács művelődésügyi osztálya 1960-ban hozta létre Bonyhádon az Állami Zeneiskolát, amely szervezetileg a szekszárdi Liszt Ferenc Állami Zeneiskola fiókintézeteként kapcsolódott be az országos hálózatba. Vizsgáztatni is Szekszárdról jártak az igazgató és a szaktanárok.