A szabadságot köszönheti négylábú társának

Bálványossy Zoltán, aki maga is egyesületi tag, Rockyval, a csoki színű labradorjával az oldalán mesélt arról, milyen egy vakvezető kutyával az élet, valamint mi az útja annak, hogy valakinek egy kiképzett kutya segítse a mindennapjait. 

Rocky tízhetes korában került Zoltánhoz és tíz hónapig nevelkedett családban. Csepelre, a kiképző központba egyévesen került vissza. Ha egy látássérült ember vakvezető kutyához szeretne jutni, ki kell töltenie egy igénylőlapot, melyet a regionális illetékes egyesület eljuttat Csepelre. Ezután személyes találkozón megismerkednek a jelentkezővel, megnézik, milyen a személyisége. A már kiképzés alatt álló kutyák habitusának megfelelően választanak melléjük embert. 

Igen, minden esetben a kutyához választják a gazdijelöltet. Ha megvan a lehetséges páros, jöhet a személyes találkozás, ahol kiderül, megvan-e a szükséges szikra kutya és ember között. Ha itt is minden passzol, akkor egyeztetik az átadást és az átadó tanfolyamot. Ez a különleges tréning egy hétig tart. Kutya és gazdijelöltje ezt az időt egy apartmanlakásban tölti, itt készülnek fel a mindennapokra. Intenzíven gyakorolnak, összeszoknak, megismerik egymás igényeit. Ezt otthoni gyakorlás követi, majd jöhet a vizsga. 

– Négyéves voltam, amikor először találkoztam vakvezető kutyával és akkor megbeszéltem a szüleimmel, hogy felnőttkoromban nekem is lesz. Rocky mindenben a társam. Munkában és kikapcsolódásban is. Egy segítőkutya hatalmas szabadságot ad, kölcsönösen figyelünk egymásra. Alapvetően a mindennapi közlekedésemet segíti. Az a feladata, hogy az akadályokat, embereket, szintkülönbséget, lépcsőt jelezze – tette hozzá Zoltán. – Amikor munkában van, rajta van a speciális hám, ilyenkor nincs ismerkedés más kutyákkal, sem emberekkel. Ilyenkor feladat van. Ha kizökken, az balesetveszélyes lehet rám és a kutyára nézve is. 

Egy vakvezető kutya kiképzése körülbelül 4–4,5 millió forint. Ez államilag támogatott, ám a leendő gazdiknak számolni kell a kutyatartás többi költségével, úgy mint állatorvosi kiadások, táplálás, kutyakozmetika. A vakvezető kutyák mind ivartalanok, így nincs hormonális befolyásoló tényező és kiegyensúlyozott munkára képesek. 

A vakvezetőkutya-bemutató után a résztvevők megismerkedhettek különféle, látássérülteknek készült eszközökkel és játékokkal is. Megnézhették a speciális sakktáblát és dobókockákat, valamint azt is, hogyan készül a Braille-írás. 

Az alapító

Magyarországon a vakvezetőkutya-kiképzést Vitéz Lovag Rithnovszky János alapította 1978-ban, Csepelen. Fiatal katona volt, amikor 1952 szeptemberében egy akna a közvetlen közelében felrobbant. A detonáció letépte a bal karját, a repeszek megvakították és részben a szaglását, valamint a hallásását és ezáltal az egyensúlyérzékét is elvesztette. Alig élte túl a balesetet, kilenc hónapot töltött kórházban. Azonban az élni akarás, az édesapja hite, az imádság és a humorérzéke megmentette. Életéről könyvet is írt, A fény túlsó oldalán címmel. Minél hamarabb önálló életet akart élni, egyedül közlekedni, de a sérülései következményei ezt nem engedték. Véletlenül bukkant egy német oktatófilmre, amiben vakokat segítő kutyákról értekeztek. Elkérte a szakirodalmat, elhatározta, hogy betanít egy kutyát magának. Az iskola megalapításáig rögös út vezetett, ám életművére méltán büszkék lehetünk, hiszen több ezer látássérült ember életét könnyítette meg az általa kidolgozott módszer, amelyet a mai napig alkalmaznak. Rithnovszky János egyik leghíresebb vakvezető kutyája Triton volt, a bernáthegyi.