A végzősök többsége egyetemre készül

Az érettségi vizsgák tétje nagy. Sok múlik ugyanis azon, hány pontot tudnak összegyűjteni a következő hetekben a diákok egy-egy kihúzott tétellel, a jól vagy gyengébben megírt dolgozatokkal. Nyár végén kapják meg a választ arra, mire volt elég az elmúlt négy évben befektetett munka. 

Az általunk megkérdezett végzősök többsége abban bízik, idén sem lesz nehezebb bejutni a felsőoktatási intézményekbe, mint tavaly. A minimálisan elérendő pontszám ugyan kétszáznyolcvan maradt, de az esetek többségében ez nyilván nem elég az áhított képzésekhez. 
A dombóvári Illyés Gyula Gimnáziumban – az ország legjobb gimnáziumai között az első 35-ben szerepel – 95 végzős érettségizik, illetve emelt szinten több, más középiskolás is csatlakozott hozzájuk. 

Gyarmati Gyöngyi igazgatóhelyettes elmondta, a diákjaik többsége egyetemre, főiskolára készül. Közülük többen vállalták még tavaly az előrehozott érettségit, főleg angolból. Az intézmény évek óta gyűjti azokat az adatokat is, amelyek azt mutatják meg, a diákjaik közül hányat vettek fel arra a szakra, abba az iskolába, amit elsőként megjelöltek. Nagyon jól állnak ezen a területen, mondta az igazgatóhelyettes. 

Bátaszéken a II. Géza Gimnáziumban idén 114-en érettségiznek, közülük 49 a végzős diák. 0Előrehozott érettségit – angolból, németből, földrajzból és informatikából – 65-en tettek. A 49 végzősből 35-en adták be a jelentkezésüket valamelyik felsőfokú intézménybe, közülük többen az úgynevezett fsz-t, vagyis felsőoktatási szakképzést választottak, 14-en pedig szakmát tanulnak majd. 

A felsőoktatási szakképzésről (fsz) még mindig keveset tudnak a diákok és a szülők is, ezért nem választják szívesen. Aki jól tanul, úgy gondolja, inkább megy alapszakra, a felsőoktatási szakképzést pedig inkább az választja, aki nem volt elég sikeres a tanulásban, vagy a család nem tud annyit áldozni a továbbtanulási évekre, mondta több iskola igazgatója is. 

– Az alapszak és az fsz között csak egy év különbség van, az egyik három-, a másik kétéves. Nekem nem volt annyi pontom, hogy alapszakra bekerüljek – mondta Nagy Enikő, aki három éve érettségizett. – Így Pécsre, turisztikai felsőoktatási szakképzésre jelentkeztem. Egy éve végeztem, és egy hónapon belül el tudtam helyezkedni. Nem bántam meg, sőt, van olyan barátnőm, aki nemzetközi gazdálkodás alapszakon végzett, és már hetedik hónapja állást keres. Én úgy tapasztaltam, hogy az fsz-eseknél sokkal több volt a gyakorlati oktatás, mint az alapszakosoknál. Én például egy osztrák szállodában szereztem tapasztalatot fél éven át. Nagyon sok fontos információhoz jutottam, amit a munkámban tudok hasznosítani. 

Ennek ellenére jól gondolja meg az, aki azt tervezi, hogy a kevesebb pontja miatt inkább felsőoktatási szakképzésen tanul tovább, és ha ezt elvégezte, majd átjelentkezik alapszakra. Ez nem valósítható meg, a két képzési forma között ugyanis nincs átjárás. 

A legnépszerűbb idén is az ELTE
Az eduline friss adatai szerint idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre szeretne bejutni a legtöbb felvételiző. Több mint 99 ezren jelentkeztek az egyetemekre, a tavalyi létszámhoz képest ez visszaesés. Nagy meglepetés nincs, a rangsor élén az ELTE mellett a három nagy vidéki tudományegyetem áll, ezeket a budapesti szakegyetemek követik. Az ELTE-re 15610, a debreceni egyetemre 8444, a szegedi egyetemre 7218, a pécsire 6772 első helyes jelentkező van. Rendkívül népszerű az idén a Budapesti Gazdasági Egyetem (6386 elsőhelyes jelentkező), a budapesti műszaki egyetem (5731 elsőhelyes jelentkező), a Corvinus (4238 elsőhelyes jelentkező) és a Semmelweis Egyetem (4110 elsőhelyes jelentkező). Több mint háromezren jelölték meg első helyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet.