Tárlat

2022.05.25. 11:25

Új helyiséggel bővült a Fekete-múzeum

A vadászíró, Fekete István múzeumát 1995-ben alapította Bodó Imre agrármérnök Dombóváron. Azóta mintegy 58 ezren tekintették meg a folyamatosan gyarapodó gyűjteményt. Tavaly, a vadászati világkiállítás kapcsán egy újabb helyiségbe új tárgyak, főleg vadászírók könyvei kerültek.

Wessely Gábor

Bodó Imre a Fekete István Múzeum új kiállítóteremében. A szerző fotója.

Bodó Imre a Fekete István Múzeum új kiállítóteremében. A szerző fotója.

Újabb helyiséggel bővült tavaly – a vadászati világkiállításhoz kapcsolódóan – a dombóvári Fekete István Múzeum. 

A vadászíró nagy tisztelője, az emlékhely, a magángyűjtemény létrehozója, Bodó Imre agrármérnök, még 68 évesen is tele van tervekkel. A Hóvirág utcai háza melletti épületben számos érdekesség látható, a jeles tollforgató személyes tárgyaitól, kötetei külföldi kiadásaiig. Ez volt az első látogatható, állandó kiállítás a városban – mondja. 

– Először, 1995-ben egy helyiséget rendeztem be, 2001-ben a másodikat, 2011-ben a harmadikat, s tavaly a negyediket. Lehetett pályázni a világkiállítás előtt, vadászírók munkásságának népszerűsítésére, hozzám jó helyre került a pénz. Régóta foglalkozom a Fekete családdal. Az író apja Dombóváron született, én meg ugyanabban a szomszédos, de már Somogy megyéhez tartozó faluban, mint ő: Göllében. Ez is motivált. Kicsit töprengtem, hogy mivel rendezzem be az új vitrineket, amikor megjelent a 93 éves Tokai Károly, és 117 vadászati témájú könyvet adományozott a múzeumnak. Fekete István, Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond, Molnár Gábor és mások műveit. Volt miből válogatni. 

Az nem lehet, hogy az egyszerű, derék magyar embereknek emléket állító Fekete István emlékét senki ne ápolja! Ez volt Bodó Imre alapgondolata, amikor belekezdett a múzeumindítás és –fejlesztés folyamatába. Felvette a kapcsolatot a családtagokkal – az író fia Chicagóban él –, akik nagy segítségére voltak. 

A pandémia idején 14 hónapig zárva volt a létesítmény, egyébként évi 2500 látogatója szokott lenni. Az alapítás óta eltelt 27 esztendő során mintegy 58 ezren tekintették meg a kiállítást. A magyarok mellett németek és hollandok voltak a legtöbben. 

– Mindenkinek elmesélem – hangsúlyozza a múzeumalapító –, hogy Fekete István műveiben nemcsak izgalmas kalandok olvashatók, hanem a viselkedési normákat is szemlélteti. Pedig vele nem viselkedtek urasan. A háború után a földművelésügyi minisztériumban dolgozott, de vallásos lévén, onnan 1948-ban távozni kényszerült, s attól kezdve csak az írásaiból próbált megélni. Műveiben vadászati etikát is oktat, például amikor azt írja, hogy csak azokat a vadakat szabad elejteni, amelyek már fölöslegesek a természet számára. Ezért szeretik olyan sokan itthon és külföldön is. A Vuk a legnépszerűbb, tizenegy nyelven olvasható. 

A XX. század egyik legjelentősebb magyar tollforgatója volt az 1900-tól 1970-ig élő Fekete István, A koppányi aga testamentuma, a Tüskevár, a Bogáncs, a Vuk, a Kele, a Hu, a Ballagó idő és más regények szerzője. 

Műveit több nyelvre lefordították. Természetismerete gyakorlati tapasztalatokból táplálkozott. Vadászott, horgászott is, amikor tehette. Az emlékét őrző dombóvári múzeumban néhány trófeája is látható. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában