A macskakoronavírus főbb tüneteit is bemutatták

Dr. Pelbát József, a kamara elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd dr. Vizi Zsuzsanna tartott előadást a macskák koronavírusos megbetegedéseinek diagnosztikájáról, illetve a FIP fertőzés – a macskák fertőző hashártyagyulladása – terápiás lehetőségeiről.

Sok gazda aggódik amiatt, hogy kiskedvencei is elkaphatják tőlük a koronavírust, azonban szerencsére ez nagyon ritka. Belgiumban regisztrálták a harmadik olyan esetet, amikor igazoltan emberről állatra terjedt át a kórokozó, azonban ennek az ellenkezőjére nem volt még példa, tehát állatról emberre nem terjed a betegség. Míg az új generációs koronavírus pár éve jelent csak meg, ami az emberre is ártalmas, addig a macskakoronavírus már sok éve jelen van. Dr. Vizi Zsuzsanna, állatorvos előadásában kitért ennek két fajtájára. Ezek az enterális koronavírus (FECV) és a sokkal jobban ismert Feline Infectious Peritonitis Virus (FIPV), amely rokon a kutya és sertés koronavírusokkal. A FIPV okozza a macskák halálos kimenetelű fertőző hashártyagyulladását, ami az érintett állatoknál a gyulladáson kívül folyadék felhalmozódásához vezet a hasüregben. 

Az enterális koronavírus esetében az állatok megfertőződhetnek közvetlenül bélsárral, indirekt módon szennyezett tárgyakkal, például az alomtálcával, cipővel vagy az etetőtállal, de akár méhen belüli fertőzéssel is. Ezzel szemben a FIPV sokkal ritkábban fordul elő, melynek tünetei a visszatérő láz, gyengeség, viselkedésbeli változások, mint a hirtelen agresszivitás és félelem, mozgászavarok, fogyás a haskerület növekedésével a hasvízkór miatt és a légszomj.

A hajlamosító tényezők közé sorolják a zsúfolt tartást, amely tenyészetekben és sokmacskás háztartásokban a legjellemzőbb. Fajokat nézve a bengáli, a birman, a himalájai, a ragdoll és a rex a legveszélyeztetettebb, kort tekintve pedig a két évnél fiatalabb egyedek és a tíz évnél idősebb, beteg macskák. Az állatorvos kiemelte, ivaros állatokban gyakoribb a betegség előfordulása.