Az ács szereti a meleget: vizezve hűti le a cserepet

Egy pékségben soha nincs hideg. Ám amikor a szabadban harminc fok fölötti értékeket mutatnak a hőmérők, akkor bent könnyen meglehetne a negyven is. Lehetne, de a kenyeret szerencsére nem napközben sütik, hanem hajnalban, amikor még hűvösebb az idő.

Kászpári Károly tengelici pék (sütőipari vállalkozó) beszél erről, s persze hozzáteszi korunk nagy problémáját, hogy a mai kemencéket már gázzal fűtik. Az energiaárak emelkedésénél csak egy dolog lehet rosszabb: az energiahordozó hiánya. A kenyér egyébként 250 fokon sül. A kemence nyitásakor a sugárzó hő ellen kell védekezniük a dolgozóknak, és a magas páratartalom is probléma. De végzik a munkájukat rendületlenül, ha már ezt a mesterséget választották.

Igen forró a frissen kevert aszfalt is. Terítéskor közel kétszáz fokos, de a meglévő, régi burkolat is felhevülhet a tűző napon akár ötven fokra. Az útépítők munkája nem irigylésre méltó, főleg kánikula idején. Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kommunikációs osztályvezetője adott tájékoztatást az ilyenkor betartandó szabályokról. Biztosítanak a dolgozóknak árnyékban, hűvös helyen tölthető pihenőidőt, óránként 5-10 percet, továbbá hőségriadó idején 14-16 fokos ivóvizet vagy ásványvizet juttatnak a munkavállalóknak. A leégés ellen megfelelő öltözéket, és magas faktorszámú védőkészítményt kapnak az utakon tevékenykedők. Ha mód van rá, a munkák átütemezésével is igyekeznek csökkenteni a hőség miatti egészségügyi kockázatot.

Az ácsok se fáznak. Tornóczky István, tolnai tetőfedő munkákat végző vállalkozó azt mondja: még soha nem mérték meg, hogy hány fokra forrósodik fel a bádog a napsütötte tetőn, de az biztos, hogy égeti a kezet. A betoncserép szintén. Vizezik, úgy hűtik a cserepet is, a fémlemezt is. Szerencsére az épületeknek négy oldaluk van, és általában meg lehet úgy szervezni a munkát, hogy az adott napszakban árnyékban dolgozhassanak. Sokat kell közben inni. A segédmunkásnak az egyik feladata, hogy az állványon lévőknek feldobja vagy felvigye a vizet, amikor kérik. A vállalkozó szerint alapkövetelmény, hogy egy bádogos, egy ács szeresse a meleget.

Vízmérgezés

A kánikula következménye lehet a napszúrás, a kiszáradás és a vízmérgezés is. Ez utóbbi akkor következik be, ha a verejtékezés miatti folyadékveszteséget folyadékbevitellel ellensúlyozzuk, a só pótlása nélkül. Tünetek: látászavar, fáradékonyság, étvágytalanság, szédülés, fejfájás, szapora szívverésérzés, hányinger, izomgörcs, eszméletvesztés. A kánikulának nyertesei is vannak, mégpedig a légkondicionáló berendezések és a mobil klímák gyártói, forgalmazói. A statisztikák 40-70 százalékos keresletbővülésről számolnak be az előző év hasonló időszakához képest.