Európának kellene kezelnie a konfliktust

A téma a kelet-közép-európai régió országainak küzdelme volt a nemzeti önrendelkezésért, a szuverenitásért és függetlenségért. Évszázadok óta tart ez a harc, de különösen a 17. század közepétől, az Európa térképét átrajzoló vesztfáliai béke óta folyamatos. A professzor részletesebben a második világháború utáni évek történéseiről beszélt. Ezt az időszakot előbb a kommunizmus dominanciája jellemezte, amikor a szovjet hatalom megfojtotta ezeknek az országoknak a szabad akaratát.

Magyarország és Lengyelország 1956-ban küzdött ez ellen, de elbukott. Akkor a magyarok közül sokan az emigrációt választották, mások megpróbáltak igazodni a Kádár-rendszerhez, amely puhább volt, mint a Rákosi éra, s ez az időszak egészen 1989-ig tartott. Ezt követően – folytatta az amerikai professzor – a több közép-európai országhoz hasonlóan, készültek, majd beléptek az Európa Unióba, amikor újabb küzdelem kezdődött a szuverenitás korlátozásával szemben.

Főleg Magyarország és Lengyelország akarja saját sorsát maga irányítani, de közben mérlegelniük kell az előnyöket és a hátrányokat. Így volt ez más országban is, és Nagy-Britannia el is hagyta a közösséget. Pedig ebben az időben olyan utópiák is szárnyra keltek – még Amerikában is voltak olyan vélemények –, hogy az Egyesült Államoknak is csatlakozni kellene az Európai Unióhoz. De ez teljesen irreális álom, hisz az USA soha nem fogja feladni szuverenitását. Ami pedig Nagy-Britanniát illeti, a Brexit után sok gonddal kell megküzdeniük. A gazdaságuk nem teljesít olyan jól, a politika hullámvasútra került, és az emberek, visszaforgatnák a Brexitet, azt mondják, most már nem szavaznák meg.

A beszélgetés moderátora, dr. Sándor Lénárd kérdezte, miként reagáltak a nyugat-európai baloldali pártok a német újraegyesítésre, Közép-Európa kommunizmus alól történt felszabadulására.

– Ezt sokat kutattam – mondta Norman Naimark professzor – ennek az egyik érdekes politikai vonatkozása az Egyesült Államokban az volt, hogy a konzervatívabb Republikánus Párt lett az, amely jobban elkötelezett volt a kommunizmus lerombolását jelentő európai változások mellett, és a baloldal volt, amelyik hezitált. Ronald Reagan volt az, aki elszántan helyeselte a változást, tett is érte, így Közép-Európa sokat köszönhet neki és az amerikai Republikánus Pártnak.

A beszélgetés során a professzor elmondta, szerinte fontos lenne, hogy legyen Európának önálló biztonsági stratégiája, független katonai ereje. – Erről beszélt Emmanuel Macron francia elnök is, és jó lenne ez az Amerikai Egyesült Államoknak szintén, mert azt jelentené, hogy nem kell mindenbe beleavatkozniunk – folytatta. – Akkor is nagyon hezitáltunk, amikor a jugoszláviai beavatkozást „végeztük” a kilencvenes években. Az egy olyan helyzet volt, amit inkább Európának kellett volna megoldania. Ehhez kellett volna, hogy legyen elég erőforrása, katonája, embere. Nem volt, ezért az USÁ-nak kellett beavatkoznia. Ukrajnában most ugyanez a helyzet: jobb lenne, ha Európa venné át a vezető szerepet, s oldaná meg a konfliktust, s nem maradna Amerikára ez a feladat – mondta Norman Naimark.