Degradáló írások

2022.11.10. 17:34

Szekszárdon is beindult a baloldali lejárató kampány, Szollárt támadják

Folyamatos a háborús helyzet a vasárnapi szekszárdi időközi választás frontján. A harcot, akárhogyan is nézzük, a baloldali Éljen Szekszárd indította, jelöltjük, Jantner Lászlóné mögött is felsorakozott a romboló médiagépezet, amely negatív kampányával sárba igyekszik tiporni az ellenfelet, a hagyományokat, a helyi értékeket.

TEOL

Facebookon próbálja lejáratni Szollár Zoltánt az Éljen Szekszárd (Fotó: Szollár Zoltán/Facebook)

Fotós: Ruip Gergo

Mint ismert, időközi önkormányzati választás lesz november 13-án Szekszárdon, a 4-es számú választókörzetben. Az ott lakók a nyáron elhunyt fideszes képviselő, Csillagné Szánthó Polixéna helyére választhatnak új képviselőt. A kampány a közösségi médiában is zajlik. A Fidesz-KDNP jelöltje Szollár Zoltán, az Éljen Szekszárd Egyesület (ÉSZ) színeiben Jantner Lászlóné indul. 

Szollár Zoltánt aljas módon támadják. Az ismert és sokak által kedvelt fafaragó mestert, közösségi embert, aki többek között újraélesztette a Szekszárdi Búcsút, degradáló írásokkal igyekeznek a körzet szavazópolgárai számára befeketíteni, csak hogy megkaparintsák a többségükhöz szükséges képviselői mandátumot. Az ÉSZ többek között azzal kampányol, hogy Szollár Zoltán nem csinál mást, csak "farigcsál".

A jobboldali képviselőjelölt ellenfelénél sokkal finomabb hangvételű cikksorozatot indított a közösségi médiában, csak hogy megvédje magát, mert erre kényszerítik. Az ÉSZ lényegében farigcsálásnak degradálta munkáját, másfelől megvádolták azzal, hogy kampánya ígérgetésre épül, valamint, hogy civilként nem csinál semmit. 

Szollár Zoltán a munkájával kapcsolatban egyebek mellett leírta, hogy szekszárdi borászat cégérét faragta meg, templom belső elkészítéséből vette ki a részét, múzeumi installáció létrehozásában segédkezett, iparművészeti remekeket alkotott, és bútorokat gyártott. A „Fősővárosi" Kör vezetőjeként pedig rendszeresen szervez programokat, például a kiszebáb égetést, a karácsonyfa állítást, közös főzést, de az egyesülettel borárverést tartottak a gázrobbanás áldozatainak megsegítésére; az állatmenhelynek és gyermekeiket egyedül nevelő szülőknek is gyűjtöttek.

"A baloldalra általában mindig is jellemző volt a lejárató kampány, csak régen ezt a szocialisták „suttogó propagandának” nevezték, ma pedig a közösségi oldalakon való trollkodást értik rajta - adott elemzést Nagy Ervin filozófus, a XXI. Század Intézet munkatársa. - Kamuprofilokat hoznak létre abból a célból, hogy lejárassák az ellenfeleiket. Ez egy viszonylag új, de már bejáratott és kipróbált, véleményem szerint morálisan igencsak megkérdőjelezhető módszer. A Demokratikus Koalíciónak erre a feladatra egész csapatai vannak, ezt több helyütt tetten érték már akár országos, akár helyi kampányban. Számtalan lebukás volt az elmúlt évek során, ennek ellenére a baloldal újra és újra próbálkozik. 

– Veszélyesnek látom ugyanakkor azt, hogy a baloldal egyre radikálisabb eszközöket használ, hangneme pedig egyre szélsőségesebb – legalábbis országosan ezt a tendenciát látjuk a tüntetéseken és az utcai megmozdulásokon is. Ez persze egy helyi közéletben súlyos teher a baloldali politikus vállán – lehet éppen ezért szaporodnak azok az álcivil szervezetek, melyek letakarják egy-egy politikai közösség valódi identitását – írja.

– Ahol a polgármesterrel szembenálló politikai közösségek többségbe kerülnek, illetve konstruktív politikai magatartás helyett dekonstruktív, azaz romboló szándékkal politizálnak, ott ezt szükségszerűen megsínyli a város. Nem a szembenállással van a baj, de nem is az egészséges, előremutató vitáról van szó, hanem arról, amikor egy testületi többség csupán világlátásbeli különbségek, esetleg hatalmi pozíciók miatt blokkolja az önkormányzati munkát. Az olyasfajta obstrukciós-jellegű politikai magatartás, mint amit Szekszárdon is látok, életveszélyes lehet egy város szempontjából – véli az elemző.

– Amennyiben Szekszárdon ismét többségbe kerül a testület munkáját blokkoló baloldali politikai közösség, az ÉSZ, annyiban valósak lesz a településen élők félelme, hiszen ha nincs gördülékeny munka, ha egy frakció folyamatosan blokkolja az egyébként pártpolitikán felül álló, a város érdekében hozott döntéseket, akkor szükségszerű, hogy a város fejlődése megreked – tette hozzá.

Nagy Ervintől azt is megtudtuk, az egymással versengő baloldali pártok a 2022-es országgyűlési voksolások után válságba kerültek, így szavazóik tömegesen fordultak el tőlük, amit az elmúlt félév során országszerte megtartott időközi helyhatósági választások eredményei is alátámasztanak. Az elmúlt félévben a Fidesz–KDNP-pártszövetség tizenöt polgármesteri és huszonhat egyéni önkormányzati mandátumot szerzett, a baloldal ezzel szemben csupán kilenc körzetben győzött, és egyetlen polgármesteri széket sem nyert el, ha az ország egészét nézzük. Az eredményekből kiderül, hogy a Fidesz továbbra is erős a vidéki városokban, illetve az is, hogy csak ott tudtak sikert elérni a baloldali politikusok, ahol nem konkrét párt színeiben indultak el, hanem – több helyen is bevált recept alapján – létrehoztak egy olyan civilnek nevezett szervezetet, ami eltakarta a párthovatartozásukat.    
 


 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában