Különleges nap jön, sok hiedelem és népi szokás kapcsolódik hozzá

Az általunk megkérdezett Lucák elmondták, nagyon szeretik a nevüket, mert van benne egy kis varázslatosság, boszorkányosság. Nagyon sok hiedelem és népi szokás kapcsolódik hozzá.

– Gyerekkoromban alig vártam a Luca-napot, ezen az estén mindig elültettük a Jézuska szamarának szánt búzát. Apukám mindig hozott haza – a környékbeli gazdáktól kért egy marékkal –, és este együtt ültettük el – mondta a bátaszéki Szászi Luca, aki 30 évesen ugyan már kinőtt a gyerekkorból, de ezt a hagyományt a mai napig megtartja. Idén hároméves kislányával végzi el ugyanezt a rituálét, amit éveken keresztül az édesapjával csinált.

Kisgyerekként naponta nézte, mennyit nőtt a búzája, ami persze az első héten alig „mozdult” a cserépben, már-már attól félt, ki sem nő a növény, így a Jézuska szamara csalódott lesz, amikor szenteste hozza majd az ajándékokat. Szerencsére a búza az utolsó napokban „belehúzott”, sőt sokszor túl is nőtte a cserepet.

A Luca széke történetét már kevesen ismerik, legfeljebb a mondást: lassan készül, mint a Luca széke. Az ötszög alakú lucaszéket ezen a napon kezdték faragni. Kilencféle fát, kökényt, borókát, jávorfát, körtét, somot, jegenyefenyőt, akácot, csert és rózsafát kellett használni, és karácsonyig el kellett készülnie. A lucaszék lassan készült, hiszen minden nap csak egy műveletet lehetett rajta elvégezni, innen ered a már említett mondás is. A szék készítője magával vitte azt december 24-én az éjféli misére, és ekkor a székre ráülve megláthatta, hogy a gyülekezet tagjai közül kik a boszorkányok.

A Luca-naptól karácsonyig terjedő időszakban időjárás-jóslásra alkalmas praktikákat űztek, ennek a tizenkét napnak az időjárásából következtettek ugyanis az elkövetkező egy év várható időjárására.

A naphoz számos hiedelem és népszokás kapcsolódik. A tél közepének tartották, a nők számára úgynevezett dologtiltó nap volt, mert ilyenkor mindenhol boszorkányok leselkednek. A néphit a jóságos mellett a boszorkányos Lucát is ismerte, aki a neve napján végzett munkát (tűzgyújtást, kenyérsütést, mosást) megbüntette, bevarrta a tyúkok „tojókáját”. Nem volt szabad fonni, szőni sem, mert úgy tartották, Luca összekeveri a fonalat, kóccá változtatja, és kócot tesz a vétséget elkövető eszének helyére. A gazdasszonynak sokat kellett ülnie, hogy a kotlósa is jó ülős legyen, és szabad volt babot fejtenie, hogy kifejtse a tyúkból a tojást.

Szerelmi varázslás is tapadt e naphoz: a lány Lucától karácsonyig minden nap almába harapott, majd az utolsó falattal az utcára ment, és az első szembejövő lett a férje. Aki szép akart lenni, a Luca napján vízbe tett almából evett, és abban a vízben mosdott.