Sokác népszokások elevenedtek meg a Völgységi Múzeumban

Nem a szokásos módon tanulhattak szerdán a bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola alsó tagozatos diákjai. A Völgységi Múzeumban ismerkedhettek a sokác népszokásokkal vendégelőadóknak köszönhetően.

– A mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeummal fennálló szakmai együttműködés keretében idén is megszervezhettük a Busó-napot. A tavalyi nagy sikerű rendezvény után szerettünk volna ebből hagyományt teremteni, így az idei esztendő farsangi időszakában is igyekszik múzeumunk különlegességeket felvonultatni. Tavaly csak két osztály, idén már három is részt vehet a programokon, ezt a jövőben tovább szeretnénk bővíteni, akár a környező településeknek is lehetőséget kínálni – tájékoztatta lapunkat J. Stefán Klára muzeológus, majd hozzátette: A szerdai bemutató kiváló lehetőség például azoknak a diákoknak, akiknek nem áll módjában Mohácsra utazni, és testközelből megismerkedni a tradícióval.

 A hungarikumok között számon tartott busójárást, a hozzá kapcsolódó szokásokat és folklórt mutatták be a programon interaktív módon.

– A múzeumpedagógiai foglalkozáson sokác népszokások elevenednek meg az iskolás gyerekek előtt. A bőrönd múzeum-projektnek hála, bemutathatjuk a busómaszkokat, öltözeteket, a gyerekek körében nagy sikert arató kereplőt. Élményt kínálunk a diákoknak, ki- és felpróbálhatják a kellékeket, és sok új ismerettel bővül a tudásuk – tudtuk meg Galán-Fazekas Ibolya múzeumpedagógustól.

A szakember elmondta, foglalkozásaik a tananyag kiegészítésén kívül hozzájárulnak a kulturális sokszínűség megismeréséhez, a vizuális és alkotóképesség, az önismeret és az önkifejezés fejlesztéséhez. A megismerési és tanulási folyamatot műtárgyakkal, fotókkal teszik érdekessé, élményszerűvé a hagyományos oktatási módszer mellett. A hét folyamán Bonyhád mellett Sellyén tartottak előadást, valamint pénteken Siklósra látogat a bőrönd múzeum.

– Farsang idején jelmezbe bújunk, azaz alakoskodunk, ahogy azt a busók és jankelék is teszik Mohácson. Mivel senki nem tudja róluk, hogy kiket takar a busóálarc és a maszkara, nem beszélnek, ezért apró csínyeket is elkövethetnek. A maskarások egy részét jankelék teszik ki, jellemzőjük, hogy korommal kenik be, vagy rongy maszkkal fedik el az arcukat, fegyverként pedig egy zsákot vagy harisnyát rongyokkal töltenek meg, és ezzel piszkálják, bosszantják a közönséget – mondta el a foglalkozáson a múzeumpedagógus.