Ne féljünk!

2023.04.06. 17:30

Az evangélikusoknál a böjtben inkább az "igen" kap szerepet

A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A niceai zsinat időszámításunk előtt 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két esemény ideje. A reformátusok, evangélikusok ugyanúgy megtartják a húsvétot, mint a katolikusok, csak egy kicsit lazábban.

Mauthner Ilona

Sefcsik Zoltán szekszárdi evangélikus lelkész

Fotó: Makovics Kornél

Nagy különbség nincs sem a negyven napos böjt, sem az ünnepi megemlékezések között, már ami a katolikus és az evangélikus egyházat illeti, mondta Sefcsik Zoltán, a szekszárdi evangélikus gyülekezetet lelkésze. 

– Az evangélikusoknál a böjti időszak alatt nem annyira a "nem ", inkább az "igen" kap nagyobb szerepet. A böjt eredeti célja a befelé fordulás, az Úristenre való figyelés. Természetesen kevesebb szórakozásra, visszafogottabb étkezésre, a hús elhagyására az evangélikusok is törekednek – tette hozzá a lelkész. – Nincs direkt tiltás, az önfegyelmet az egyén magától gyakorolja. A híveink közül sokan vállalják az önkéntes lemondást, kevesebb tévét néznek, a kedvteléseik közül többről is lemondanak, így több idő jut a befelé fordulásra, imádkozásra.

– Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep, és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus – amint azt előre megmondta – harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

Sefcsik Zoltán elmondta, nagyszombaton passiójátékot szoktak rendezni, idén ezt a szokásosnál korábban, virágvasárnapon tartották. Az evangélikus hittudományi egyetem diákjai közül néhányan mutatták ezt be a megyeszékhelyen, az evangélikus templomban. Még a szekszárdi börtönben lévő fogvatartottakhoz is elmentek, és ott is előadták a Passiót.

Ne féljünk, ez a húsvét üzenete

Hogy mit jelent a húsvét ma egy hívő ember számára? A kérdésre a lelkész azt válaszolta, nehezebb a mostani helyzetben a hitét megtartaniuk a keresztényeknek is, hiszen rengeteg impulzus zúdul rájuk, amelyek a figyelmüket másfelé terelhetik. Ugyanakkor sokkal több eszköz is van a kezünkben, hiszen ma már a digitális térben elérhetők a biblia idézetek, az áhítatok, imádságok, az istentiszteleteket, miséket sok helyről közvetítik élőben is.

Hogy mit jelent a húsvét a hívők számára? Azt, hogy ne féljetek, ahogy az angyal mondta, a fia sírjához siető Máriának. Ne féljünk, a halál az életnek nem a vége, hanem a része. Isten és az ember kapcsolata örök érvényű, nem tudunk olyat tenni, amire Isten azt mondaná, hogy én megszakítom ezt a viszonyt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában