A helyi termékek kerültek a középpontba Pakson

A helyi termékekre fókuszál az a rendezvénysorozat, melyet közösen szervez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat. Az újabb állomást kedden Paks jelentette. Az előadókat, az érdeklődőket, valamint a termékeikkel, így borral, pékáruval, mézzel, sajttal, pizzával is megjelenő, a finomságokat kóstolásra kínáló helyi termelőket az Erzsébet Nagy Szálloda fogadta.

A közönséget Vendégh Edit, a NAK Tolna vármegyei szervezetének elnöke köszöntötte. Mint kijelentette, a magyar földben megtermelt helyi termékek és az azokból készült élelmiszerek hazai előállítása és értékesítése hozzájárul hazánk élelmiszer-ellátásának biztosításához. Alapvető szándék, hogy az élelmiszerlánc minden szereplőjének érdekei érvényesülhessenek a mezőgazdasági termelőtől egészen a végfogyasztóig.

Ezt követően dr. Felkai Beáta Olga tartott előadást Az élelmiszergazdaság sajátosságai és fejlődési lehetőségei, különös tekintettel a tudatos fogyasztók edukációjára címmel. Az Agárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett elmondta: az élelmiszergazdaság rengeteg szereplővel rendelkezik és módfelett összetett folyamatként jellemezhető. Egyaránt megvan a szerepe a mezőgazdasági termelőnek, a kereskedelemnek és a hatóságnak. 

A területen – húzta alá a helyettes államtitkár – a kistermelőknek ugyanúgy helyük van, mint azoknak a nagyoknak, akik képesek ellátni a kereskedelmi láncokat, illetve exportálnak is. A kicsiket a tárca szabályozásban, támogatásban egyaránt segíti, ezt mutatja a kistermelői rendelet várható, kedvező irányú kibővítése. Azt is hozzátette, hogy célszerű követni a fogyasztói ízlés változását, mert annak van piaca, ami fontos és érdekes. 

A támogatott tevékenységek közé tartozik a termelő csatlakozása a nemzeti minőségrendszerhez, megszerezve a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyet. Az ebbe a kategóriába tartozó termékek vásárlása tudatos fogyasztói magatartásra utal. Ezen a téren, tehát a tudatosság erősítése terén még van tennivaló – válaszolt lapunk kérdésre a helyettes államtitkár. Ugyanakkor néhány külső tényező, úgy mint a koronavírus járvány, avagy az orosz-ukrán háború áremelkedésben is megmutatkozó hatása, kényszerűen ugyan, de a tudatosság erősödését hozta. 

A délelőtti szünetet megelőzően dr. Gombik Zsuzsanna és Tóth David, a  Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal osztályvezetői a Megreformált élelmiszerláncok és élelmiszer-feldolgozás a helyi termékek piacra jutásában címmel adtak áttekintést a kistermelői rendeletről és annak szabályozásáról. Ugyancsak szó esett a helyi termékek közétkeztetésben való felhasználásának szabályairól.

Szünet után dr. Kujáni Katalin Olga, a Kislépték Egyesület elnöke lépett a mikrofonhoz. Trendek, lehetőségek, eszközök, élet a nagybanin túl című előadásában a helyben termelt termékek értékesítési folyamatát tárta a hallgatóság elé, a Ki? Kinek? Hol? és Hogyan? kérdésekre válaszolva. Támpontokat adott arra nézve is, hogy miként érdemes elindulniuk a kistermelőknek a regionális értékesítés útján, illetve hangsúlyozta a közösségi értékesítés és a jól működő térségi piacok szerepét. 

Szegedyné dr. Fricz Ágnes független élelmiszerlánc-tanácsadó A helyes élelmiszer-jelölés módjai című előadásában címkék kivetítésével, jó és rossz példákat egyaránt közreadva mutatta be a szükséges jelölések feltüntetésének jelentőségét.

MyFarm Harta – a közösségi kert, ami összeköti a várost a vidékkel címmel a paksi Matus Dóra osztotta meg gondolatait. A MyFarm Harta operatív vezetője ismertette annak az országszerte  hat helyszínt magába foglaló hálózatnak a működését, mely előfizetéses modellben termeszt vegyszermentes, szezonális, kiváló minőségű hazai zöldségféléket. Ezeket a terményeket kosárban, házhoz szállítva kapják meg a fogyasztók.

A sort az ugyancsak paksi Czink Dóra zárta. A marketingszakember, a paksi Marketingsziget alapítója elmondta: a mikrovállalkozások a tapasztalatok szerint általában akkor tudnak rövid időn belül sikereket elérni, ha megfelelő marketing eszközök alkalmazásával jól működő stratégiát készítenek és könnyen, érthetően érik el a lehetséges vásárlókat. Ugyanakkor a szükséges tudnivalók elsajátítása nem mindig egyszerű feladat azok számára, akik napi életüket nem az online térben, hanem a szabadban, a földeken élik. Az agrármarketinggel kiemelten foglalkozó Marketingsziget hatékony segítséget képes nyújtani az eszközök, a nyelvezet, az online felület használatában. A mikrovállalkozás így teheti magát „láthatóvá”, s így lesz könnyebb az értékesítés.