Fülemülék és rigók éjszakája várta a közönséget a parkban

Minden év májusában, a kora esti, éjszakai órákban hangzik fel a világ egyik legszebb hangú madarának, a fülemülének az éneke. A szárnyas dalkirály – ezt fültanúk igazolják – a Tolna Vármegyei Balassa János Kórház parkjában is megpihent és rázendített. Igaz, nem tartozik az olyan gyakori vendégek közé, mint a szép számban itt tanyázó rigók. A létesítmény dolgozói büszkék a parkra, Szekszárd legnagyobb városközponti zöldterületére; valamint arra is, hogy a kertészeti csoport erőfeszítéseinek köszönhetően az intézmény tavaly elnyerte a Madárbarát munkahely címet.

Ez a magyarázata annak, hogy a kórház pénteken 17 órától otthont adott a Fülemülék és rigók éjszakája szekszárdi rendezvényének. A különleges est házigazdái a gyógyintézet természetvédelem iránt elkötelezett, aktív madarász és természetfotós orvosai, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Szekszárdi Csoportjának tagjai, önkéntesei voltak.

A különleges programok két helyszínen várták az érdeklődőket. A már említett parkban, valamint a lila épületben található kultúrteremben. Utóbbi helyen dr. Kis Ernő kardiológus főorvos, az MME szekszárdi csoportjának titkára köszöntötte a közönséget, majd a résztvevők figyelmébe ajánlotta a Baranya megyéből érkezett Völgyi Sándor természetfotóst. 

A meghívott vendég Tutajon a madarak nyomában címmel tartott vetítéses élménybeszámolót. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre húsz éve fényképezőgéppel a kezében örökíti meg az erdő-mező élővilágát. Kiváltképp a kedvencei közé tartoznak a vízivilág szárnyasai. Annak érdekében, hogy minél közelebb kerüljön ezekhez a madarakhoz, készített egy olyan tutajt, melynek fedélzetére leshelyt telepített. 

Törzshelyén, a Pécshez közeli pellérdi halastavakon már számos trófeát gyűjtött be. A különlegességeket például a cigányréce és az üstökös réce fotója fémjelzi, de a nagy zsákmányok között ott található a lencsevégre kapott búbos vöcsök, a kis vöcsök, valamint a nádban megbúvó, rejtett életmódot folytató guvat.

Az előadás után a közönség egy frissítő séta keretében ismerkedett a parkkal, csendben figyelve a felcsendülő madárhangokra. A jelenlévők bepillantást nyerhettek a madárgyűrűzés természetvédelmet és tudományt segítő folyamatába is. A dr. Kis Ernő vezette szakmai csapat ugyanis az erre a célra rendszeresített, sérülést nem okozó, finom szövésű hálóval egy erdei pintyet és egy fakopáncsot fogott be. Az adatok rögzítése, majd a gyűrűzés után a két madár természetesen ismét szabadon szárnyalhatott.