Ha hűségesek leszünk a kicsiben, megmaradunk a nagyban

Tamásiban a Hősök Kertjében álló Trianon emlékműnél szerettek volna kezdeni emlékezni a határokon átívelő kulturális gyökerekről, a közös nyelv és nemzeti érzés egységéről, kora délutáni órában, ám épp az ünnepség kezdetére hatalmas erővel zúdult eső a városra. Így az ünnepség résztvevői a közeli Würtz Ádám Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (AMI) oktatási intézmény aulájában, mintegy fél órával később tudták csak elkezdeni a városi ünnepséget. Az eseményen jelen volt Porga Ferenc, Tamási polgármestere, Széles András, Tamási alpolgármestere, ünnepi beszédet Süli János, a térség országgyűlési képviselője mondott.

– Elszakíthatatlanul összetartozunk! Ezt az egységbe forrt kötőanyagot erősíti az a tény is, hogy szinte együtt, egy időben emlékezünk a magyar hősök emlékünnepén, május utolsó vasárnapján azokra a magyar katonákra és civilekre, akik az életüket áldozták Magyarországért. S június elején, a Nemzeti Összetartozás Napján pedig arra emlékezünk, hogy több mint száz esztendeje az akkori nagyhatalmi érdekek hogyan szabták át az egykori Magyarország határait, s hogyan rekesztették országhatáron túlra több mint hárommillió honfitársunkat – mondta Süli János. 

Beszédében még elhangzott, hogy az igazságtalan döntés tényei ismertek, a következményeket megélték eleink, s megéljük mi magunk is. Ám az eltelt idő azt tanúsítja: a magyarság történelmi választ adott: „Él nemzet e hazán”. Hozzátette: a magyarság megvallása és megtartása a szülőföldön a legeurópaibb megnyilvánulás, bárhol is éljen az ember! Az összetartozás a nemzetek megmaradásának alapja, az erős nemzetek pedig – legalábbis hitünk szerint – az erős Európa összetartói, kovászai. 

– Fontos, hogy egy-egy ilyen megemlékezésen is beszéljünk arról: milyen veszteségek értek bennünket. De mégis úgy gondolom, még ennél is fontosabb, hogy jól végiggondolva felsoroljuk, mit nem tudtak elvenni tőlünk. A jövő szempontjai ugyanis fontosabbak a múlt bántásainál. Ezért gondoljunk csak a küzdeni tudásunkra, gondoljunk csak a nemzeti büszkeségünkre. Gondoljunk csak az élő nyelvünkre, az egyedi kultúránkra vagy éppen az értékrendünkre, ami miatt manapság is igyekeznek arra a bizonyos büntetőpadra ültetni bennünket. Pedig tudhatnák jól: aki büntet, az fél, aki magabiztos, az dicsér! – hangzott még el Süli János országgyűlési képviselőtől.

Ünnepi beszédében arra is kitért, hogy a Nemzeti Összetartozás Napja, a magyar hősök tetteinek tisztelete nem pusztán megemlékezés, sokkal több annál. Ez a tett megvallása a legféltettebb, legszentebb kincsünknek, a mindent túlélő remény győzelmének. Hozzátette: emelt fővel, kellő határozottsággal tudassuk a világgal: volt, van és lesz elég erőnk magyarnak maradni és összefogni! S ebben a küzdelmünkben maradjon örök mementó egy újkígyósi zászlószalag üzenete, amely így szól: „Összetartva boldogulunk, széjjelhúzva szertehullunk! ”

Beszéde után felcsendült a Szózat, majd az emlékezők együtt indultak a közeli Trianon emlékműhöz leróni tiszteletüket a hősöknek –ekkor már napsütéses időben. 

Ezt követően a Tamási városvezetés, a kormányhivatal, a tankerületi központ képviselői, a Trianon emlékmű felállításának szervezői, adományozói az emlékműnél mind elhelyezték koszorúikat. 

Bonyhádon a Vörösmarty téren, az Országzászlónál tartották a Trianon megemlékezést a Békediktátum 103. évfordulója és a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. Az ünnepi beszédet Bischof Tamás történelemtanár mondta. 

– Nem Trianon fájdalmát kell hagyományoznunk gyermekeinkre, hanem az összetartozás lélekerősítő és szülőföldön megtartó erejét. Ez nem csak az ünnepek, hanem a mindennapok feladata. A közösségért, az összetartozásért a maga módján mindenkinek munkálkodnia kell. Ez kötelességünk szülőföldünkkel szemben.

Nem nagy tettekre kell gondolni, hanem olyan egyszerű dolgokra, amelyek a mindennapokban megtartó erővel bírnak. Meséljünk gyermekeinknek, énekeljünk velük, ismertessük meg nemzeti, nemzetiségi identitásunkat. Járassuk hagyományőrző foglalkozásokra, és minket is érdekeljen a magyar kultúra. Hát ennyi a titok. Ha hűségesek leszünk a kicsiben, megmaradunk a nagyban – hangzott el Bischof Tamás történelemtanártól.