Nimród Fórumot tartottak Szekszárdon

A Nimród Vadászújság stábja az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) vármegyei Területi Szervezeteivel együttműködve közös fórumokat rendez a helyi állami erdőgazdaságok, vadásztársaságok, vadgazdálkodásban érintett szakértők, hivatásos és sportvadászok részére. A Nimród Fórum hatodik állomása Szekszárd volt, a jeles eseményen a vadászat, vadgazdálkodás és vadászati kultúra témákban tartottak előadássorozatot. 

Dr. Kovács Zoltán államtitkár, kormánybiztos, a Nimród Vadászújság főszerkesztője köszöntő beszédében elhangzott, hogy a vadászati kultúrában bekövetkező változások, például a szarvasállomány túlszaporodása szükségessé teszik a figyelmet. Ismertette, hogy a covid-járvány óta alapvetően változott meg természeti környezetünk. A fórum szimbolikus küldetés, ugyanakkor a hétköznapi folyamatokat is segíti. 

Az esemény házigazdája, dr. Horváth Kálmán, Tolna vármegye főispánja is köszöntötte a vadászokat, és elmondta: szükség lenne arra, hogy a fórum programját a későbbiek során megismertessék a középiskolásokkal.

Dr. Pilisi Gábor, az OMVK Tolna vármegyei Területi Szervezetének elnöke nyitotta meg a rendezvényt, és elmondta, hogy Tolna vármegye két ékköve, Gyulaj és Gemenc erdeje prioritást élvez az előadássorozatban, hiszen kiemelkedő nemzeti érték a gyulai dám és a gemenci gímszarvas. 

"A Gemenci csodaszarvas - Múlt és Jelen" címmel tartotta meg előadását Fodermayer Vilmos, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgató-helyettese. Ismertette, hogy a mai Gemenc kialakulása a Kalocsai Érseki Uradalomban történt folyamszabályozással. A pandúr-szigeti átvágással kezdődött 1760-ban, amelyet aztán továbbiak követtek.

Az érsekséghez tartozó területrészek a mai Gemencből többek közt: Taplós, Góga, Hátfő, Keselyűs, Gemenc, Fekete-erdő, Veránka. Az első gímszarvasokat 1886 tavaszán észlelték, előtte farkashajtásokat tartottak. Az első gímborjút 1888. november 11-én lőtte Pörbölyön Kovács Ferenc erdőőr.

Később a vendégvadászok között volt vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó, testvére, Horthy Jenő, világjáró vadász, Klebersberg Kunó, a magyar királyság vallás- és közoktatásügyi minisztere is. Elmondta azt is, hogy a Gemenc Zrt. ranglistáján az első harminc trófea között nyolc gemenci található, ebből három 2014 óta került fel a listára. 

"Puskával és fényképezőgéppel Tolna vármegyében" címmel tartott előadást dr. Almási István természetfotós. Elmondta, hogy a halászó vaddisznók megfotózása számára igazi élmény volt. A covid-járvány előtt, egy tavaszi terepfelderítés során szarvast keresett, halászó disznókat talált. Ismertette, hogy már nappal megjelenik a konda, gyakran kísérővel, ugyanis a dolmányos varjak rászállnak a disznók hátára.

A konda a vízben múlatja az időt, a parton heverésznek, valamint halásznak. Nemes halat, pontyot is fognak. Az idősebb disznók kiváltsága a halászat, mert ahhoz gyakorlat és tapasztalat kell. A malackáknak nem osztanak lapot, általában a kifogott halat vagy az idősebb disznók által otthagyott maradékokat eszik. 

A halászat területét matriarchális konda birtokolja, és a kocák nem tűrik a kandisznókat. Előfordul, hogy ha a kan beoson, és jobban megmutatja magát, még a nála kisebb méretű kocák is visszazavarják az erdőbe. 

A későbbiek során A gyulaji dámról, a tizenkilencedik századi főúri vadászatról, és az "emberfeletti állatokról" szóló előadások is szerepeltek a programban. Az előadások között a Vadászkamara Kürtegyüttes műsorát hallgathatták a jelenlévők.