Szent Jánosra és Pálra emlékeztek a kápolna búcsúján

A szentbeszédben a Szekszárdon született püspök felidézte a kápolna építését, amikor az 1740-es években betelepült németek kicsinek találva a mai belvárosi templom helyén álló fatemplomot, itt építettek egy kápolnát kőből, ahol német nyelven miséztek. Ők hozták magukkal, talán Dél-Németországból, vagy útjuk során vásárolták a kápolnánál régebbi, Szent Jánost és Pált ábrázoló oltárképet, amely ma is a kápolnát ékesíti. A vértanúkat, az érő termést a nyár eleji záporoktól, jégveréstől óvó szentként tisztelik (wetter heiligen).

Bíró püspök a két vértanú példás életéről is beszélt. Arról, hogy a birodalmat kereszténnyé tévő Nagy Konstantin utóda, Julianus apostata újra üldözte a keresztényeket, s mert János és Pál kitartott vallása mellett, hitük miatt megölette őket.

A pogány világban János és Pál kiváló ember volt. Nem álltak be a fősodorba, mondta Bíró püspök. Viszont, mert sajnos napjainkban sokan beállnak, idézte egy régi teológiai tanár mondását, miszerint egy birkanyáj eltereléséhez elég egy szamár is.

Pedig, folytatta, fel kell tenni a kérdést, hogy megyünk-e a fősodorban a szamár után, vagy elgondolkozva, hogy hová is tartunk, választhatnánk a szilárd értékrendet, a pásztort követve, akit Jézusnak hívnak.

A misén szó volt arról is, hogy kettős ez az ünnep. Mert a kápolnának búcsúnapja június 26., s ez szinte egybeesik a város védőszentje, Szent László király ünnepével.

A szabadtéri mise végeztével a hívők átsétáltak a kápolna mellől a Béla király téren álló Szent László szoborhoz. Az ott tartott ünnepségen beszédet mondott Gyurkovics János, Szekszárd alpolgármestere, aki többek közt megemlítette, hogy a védőszent segítsége ma is kellene, hogy a város jobb helyzetbe kerüljön.

Bíró püspök a szoborra mutatva mondta el, hogy az a Képes Krónika egy díszes iniciáléjának bronzba öntött mása. A „P” betűben Szent Lászlót ábrázolja, amint éppen egy magyar leányt ment meg a kun vitéztől. Az iniciálé egy díszes első betű, egy kezdet, folytatta, utalva arra, hogy Szent László is hajdan kezdett valamit. Új útra vezette az országát. Mind a hitvédelem, mind az ország újjáépítése terén óriásit alkotott.

Petkó Tamás atya pedig bejelentette, felelevenítenek egy régi hagyomány. A jövőben, esténként kilenc órakor másfél percre ismét megszólal majd a belvárosi templom Szent László harangja, mint hajdan, amikor az Újváros leégett, de Szent László a belvárost és az alsó utcát megvédte a tűztől.