Lehet e-rollerrel száguldozni a járdán?

A rendőrségnek tulajdonított tájékoztató szerint: „Minden olyan elektromos kerékpár, amely emberi erő kifejtése nélkül halad, segédmotor-kerékpárnak minősül, amelyre biztosítás, bukósisak és vezetői engedély szükséges. Amennyiben ezen járművel szeszesitaltól befolyásolt állapotban közlekedik az állampolgár, ittas járművezetést követ el. Minden elektromos roller, amely 25 km/óra, vagy afeletti sebességgel képes haladni, segédmotor-kerékpárnak minősül, amelyre szintén szükséges biztosítás, bukósisak és vezetői engedély.” Eléggé hivatalosnak tűnik a tájékoztató, azonban érdemes utánanézni ennek is, mint mindennek. Az első két kijelentés meglehetősen pontos, azonban az elektromos kerékpárokra vonatkozik, nem pedig a rollerekre. A harmadik már legalábbis véleményes.

A rendőrség egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Ilyen elnevezésű jármű a közlekedési szabályokat tartalmazó egyik jogszabályban sem fogalmazódik meg, így az elektromos roller névvel illetett közlekedési eszközök műszaki jellemzői nem egyértelműek”. Vagyis nehéz helyzetben vannak a rend őrei, amikor igyekeznek kordában tartani ezt az egyre jobban terjedő közlekedési formát, ugyanis jelenleg az elektromos roller mint közlekedési eszköz nincs jogszabályi szinten definiálva sem, azaz a KRESZ fogalomtára nem terjed ki rá. Miután Magyarország uniós tagállam, így itt is kötelezően alkalmazandó a 168/2013/EU rendelet, amely azt írja elő, hogy csak az minősül járműnek, amelynek ülése van. 

Miután a legtöbb rollernek nincs ülése, az uniós szabály értelmében nem is minősül járműnek. Nyilvánvalóan nem életszerű ennek mentén szabályozni a kérdést. Ha a jogirodalomhoz fordulunk segítségért, arra juthatunk, hogy az elektromos rollerhez valóban a kerékpár és a kétkerekű segédmotoros kerékpár áll a legközelebb. Annak ellenére, hogy ezen közlekedési eszközök megjelenésétől fogva igyekeznek a szabályozást kialakítani, már legalább négyéves a törekvés. A közelmúltban nyilvánosságra hozott javaslata szerint így szigorítaná ezeknek a kétkerekű járműveknek a használatát a brüsszeli Európai Közlekedésbiztonsági Tanács: „Elektromos rollereket csak 16. évnél idősebbek használhatnának, a járművek legnagyobb sebességét korlátoznák 20 km/h-nál, előírnák a biztonságosabb, nagyobb, legalább 30,5 centiméter átmerőjű kerekeket, és kötelezővé tennék a bukósisakot.”

A hazai szabályozáshoz módosítani kell a KRESZ-t, vagyis a Közlekedésrendészeti Szabályzatot. Még márciusban Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős államtitkár sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elkészült az elektromos rollereket érintő, vonatkozó KRESZ-módosítás tervezete, amely szerint a 25 kilométer/órás végsebességű elektromos rollerekre, elektromos kerékpárokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd, mint a kerékpárokra. Ez a szabályozás azonban csak a kis sebességű e-rollereket, segwayeket és a rollermegosztó szolgáltatások eszközeit érintené, mert ha a jármű végsebessége meghaladja a 25 kilométer/órát, már segédmotoros kerékpárnak minősül. 

A KRESZ-módosítást még az év első felére tervezték, azonban a kormányzati átalakítások miatt a lényegében már elkészült jogszabály tervezete átkerült az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz. Lázár János építési és közlekedési miniszter július 11-én közölte, hogy megkezdték a KRESZ felülvizsgálatának előkészítését, a belügyi tárcával közösen felülvizsgálják a KRESZ-t, és az elkészült tervezetet ősszel társadalmi vitára bocsátják. Annál is inkább célszerű lenne mihamarabb eldönteni, a kerékpárokra vagy a segédmotorokra vonatkozó szabályok érvényesek-e az e-rollerekre, mert az esetek többségében kerékpárral az úttesten kell és érdemes közlekedni, de ha az út mellett van kerékpárút, akkor csak ott szabad kerékpározni, a megengedett sebesség itt 30 km/h. 

Lehet kerékpársávon, vagy nyitott kerékpársávon is közlekedni, de van, ahol engedélyezett kerékpárosok számára a buszsáv használata is. A gyalogos-kerékpáros zónában a kerékpárosok számára kijelölt részen a megengedett sebesség 20 km/h, a zóna többi részén 10 km/h, de az egyirányú utcába a forgalommal szemben is szabad behajtani, ha azt kiegészítő tábla engedi. Ha viszont segédmotor besorolást kapnának a rollerek, akkor az erre vonatkozó szabály a mérvadó. Segédmotoros kerékpárt ugyanis csak bukósisakban lehet vezetni, illetve tilos utast szállítani. Megengedett legnagyobb sebessége lakott területen belül és kívül egyaránt 40 km/h. 

Kerékpárúton viszont tilos segédmotoros kerékpárral közlekedni lakott területen belül, erre csak lakott területen kívül van lehetőség, de csak akkor, ha nincs tiltó tábla, és akkor is csak legfeljebb 30 kilométer/órás sebességgel. Nem beszélve arról, hogy a két kategóriára más és más az alkoholos befolyásoltság alatti vezetés toleranciája.

Egy bizonyos, ahogy annak idején a quadokat, ezt a kategóriát is szükséges minél hamarabb szabályozni, ugyanis viszonylag nagy sebességgel közlekednek, jelentős gyorsulásra képesek, és gyors, váratlan irányváltásra is képesek, ami a gyermekek és az idősek szempontjából komoly veszélyforrást jelent. Remélhetőleg ősszel valóban megnyugtató szabályozás születik.