A csillagász úgy látja, hogy nem kell tartani a becsapódástól

Az OSIRIS-REx űrszonda a tervek szerint szeptember 24-én tér vissza a Földre – olvasható a NASA, azaz a National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal honlapján. Ez a személyzet nélküli űreszköz rengeteg fotó készítése után 2020-ban landolt a Bennu aszteroidán, melyről mintát gyűjtött. A kisbolygó kőzete és pora – közli ugyancsak a NASA honlapja – tudósok nemzedékei számára kínál ablakot a Nap és a bolygók körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idejére.

Az 1999-ben felfedezett Bennu körülbelül hatévente halad el a Föld közelében. Vélhetően egy sokkal nagyobb, szénben gazdag aszteroidáról szakadt le körülbelül 700 millió - 2 milliárd évvel ezelőtt. Valószínűleg a Mars és a Jupiter közötti fő aszteroidaövben alakult ki, és azóta sokkal közelebb sodródott a Földhöz. Anyagai nagyon régiek, ezért olyan szerves molekulákat tartalmazhat, amelyek hasonlóak lehetnek azokhoz, amelyek szerepet játszhattak a földi élet kialakulásában. 

– Ez a kerek kisbolygó valóban kifejezetten érdekes – mondta el lapunknak Dömény Gábor szekszárdi csillagász. – Az oda küldött szonda egészen közeli, nagy felbontású, fantasztikus felvételeket készített róla. Bár mérete földi fogalmak szerint elég nagy, átmérője meghaladja az ötszáz métert, mégsem tartozik a kiterjedt aszteroidák közé. Jómagam is olvastam, hogy 2182-ben elvileg becsapódhat a Földbe, de ennek csak statisztikai esélye van, valós annál kevésbé. Az biztos, hogy a mi életünkben és még unokáink életében sem fog közvetlen fenyegetést jelenteni.

Hadd tegyem hozzá, hogy jelenlegi ismereteink szerint a Föld eddig öt súlyos kisbolygó becsapódást szenvedett el. Minden esetben majdnem maradéktalanul kipusztult az élővilág. Ám bármennyire is különös, ennek az öt katasztrófának köszönhetjük, hogy manapság, mi emberek itt vagyunk. Hiszen a megmaradt élet mutálódásával alakult ki az emberi faj. Hadd tegyem hozzá, hogy jelenleg a hatodik kihalási hullám korában élünk, de ennek már nem valamely becsapódó kisbolygó, hanem maga az ember az oka.

Dömény Gábor még azt is közölte, hogy a Bennu szabad szemmel nem látható, tehát miatta nem érdemes éjszaka az eget kémlelni. Jövőre már egy másik aszteroida érkezésekor részünk lehet késő esti, hajnali felvillanásokban. Az pedig egészen biztos, hogy 2029 áprilisában, amikor is 30 ezer kilométer közelségben halad el a Föld mellett egy 300 méter átmérőjű aszteroida, annak 3 magnitúdós, igen jelentős fényereje beragyogja az éjszakai égboltot.