Az árvalányotthon és a fonalterjedelmesítés

Egyrészt nem könyvet, hanem helytörténeti füzeteket mutattak be, másrészt a bemutató helyett helyénvalóbb a nagyszabású előadás kifejezést használni. Amit egy kilencvenéves szakember tartott, közel két órán keresztül, lényegében „fejből”, csupán néhány szavas jegyzetek segítségével.

A Tolnai Városvédő Egyesület által kiadott „Tolnai helytörténeti füzetek” sorozat első darabjában Link Judit a tolnai katolikus templomot mutatta be, a másodikban Varga Mihály az egykori tolnai dunai révet. Nemrég elkészültek a sorozat újabb darabjai: az „Árvalányotthon a tolnai fonógyárban”, illetve a „Fonalterjedelmesítés a tolnai fonógyárban” című tanulmány. Mindkettőt Steinbach Ferenc „Gyuszi bácsi”, a tolnai selyemfonoda utolsó, illetve a tolnai fonalterjedelmesítő üzem első vezetője írta, és mutatta be most az érdeklődőknek.

Az átlagos könyvbemutatókhoz képest ez a mostani nagyon más volt: az előadó mintegy száz percen keresztül, rendkívül alaposan és elhivatottan – vetített képekkel illusztrálva, illetve lányunokája közreműködésével – ismertette nemcsak a tanulmányok tartalmát, hanem például megszületésük körülményeit is. Hatalmas tudásanyag, rengeteg adat (és személyes emlék is), amelyek felidézéséhez nem volt szükség segédeszközökre: az információk naprakészen állnak rendelkezésre az idén kilencvenéves Gyuszi bácsi fejében.

És ami ugyancsak fontos: mindez történhetett volna ásítozó közönség előtt is. Ám a hallgatóság nemcsak, hogy érdeklődve figyelte az előadást, de számos kérdést is intézett az előadóhoz.