A nagy dilemma: mehet-e közösségbe a náthás gyerek?

Mikor milyen tünetekkel menjen, vagy ne menjen egy gyermek közösségbe? Gyakran felmerülő kérdés ez, főleg az ősztől tavaszig tartó időszakban, amikor úgy tűnhet, szinte egyfolytában beteg a gyerek. A sokat vitatott témáról egy gyermekorvos és egy bölcsődevezető véleményét kértük ki. 

Dr. Gonda Mária, szekszárdi gyermekorvos úgy véli, megfázásos tünetekkel – kisebb nátha, enyhe köhögés – járhat egy gyerek közösségbe, de akinek este hőemelkedése, láza volt, már fertőz másokat, akkor is ha reggel láztalan, ezért jobb otthon maradnia. Gennyes orrfolyással, kínzó köhögéssel küzdő gyereket akkor sem javasolt közösségbe vinni, ha nincs láza. Az igazoltan allergiás gyermek, ameddig csak az allergiás náthának megfelelő tünetei vannak, látogathatja a közösséget, ám ha hőemelkedés, láz jelentkezik, az már nem az allergia tünete, tehát közösségbe sem mehet.

Hányás, hasmenés esetén célszerű kezdetben otthon tartani a gyermeket, akkor is, ha gyomorrontás az ok, ami egy-két nap alatt tüneti kezeléssel rendeződik. Amennyiben az emésztőszervi tünetek mellé egy-két nap után hőemelkedés vagy láz társul, az már fertőző betegséget jelent, tehát gyógyulásig nem mehet közösségbe a gyerek. Kötőhártya gyulladással szintén nem látogathatja a közösséget, amíg a szeméből gennyes váladék ürül.

A doktornő azt tapasztalja, hogy kevesebb megbetegedés van azokban a gyermekközösségekben, ahol a szülők otthon kezelik beteg gyermeküket, illetve ha a kicsit gondozó személyek jelzésére orvoshoz fordulnak.

Tóth Nikolett, a Szekszárdi Városi Bölcsőde vezetője azt hangsúlyozta, hogy a szülők mindig várják ki a gyermek teljes gyógyulását, mielőtt visszaengedik őt a közösségbe, és ha bizonytalanok ez ügyben, kérjék ki a gyermekorvos tanácsát. Ha a szülő azt tapasztalja, hogy a gyermeknek még mindig vannak tünetei, akkor jelezze ezt a gyermekorvos felé, és ne vigye közösségbe csak azért, mert már előre megkapta az igazolást, ez ugyanis visszatérő probléma – tette hozzá az intézményvezető. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a Covid megjelenése óta bevált gyakorlat a telefonos konzultáció az orvosokkal, ezért jó, ha egy szülő pontosan le tudja írni a gyermeke tüneteit, hogy az orvos a megfelelő kúrát írhassa elő.

Arról is beszélt, hogy tudja, szülőként sokszor nem egyszerű megoldani a beteg gyermek gondozását, illetve hogy nem minden munkahely tolerálja, ha egy szülő gyakran kiesik a munkából táppénz miatt. A kisgyermeknevelőknek viszont egy egész csoportnyi gyermekét, továbbá a saját egészségüket is szem előtt kell tartaniuk. A felnőttek megbetegedése esetén ugyanis gyakran nem könnyű megszervezni a helyettesítést.

Azt ugyanakkor Tóth Nikolett is elmondta, hogy a láz nélküli, jó általános állapotban jelentkező köhögés, orrfolyás enyhe probléma, kezelést, otthon maradást nem igénylő állapot. Ilyenért nem tiltanak ki gyermeket a közösségből. Ám ha azt látják egy kicsinél, hogy sűrű, zöld váladék távozik az orrából, nehezen kap levegőt, köhög, bágyadt, rossz a közérzete, nem eszik, jelzik ezt a szülőnek, és ha egy-két nap után sincs változás, megkérik, hogy tartsa otthon a gyereket, és beszéljen az orvosukkal. A tapasztalat azonban az, hogy nem minden szülő veszi komolyan a figyelmeztetést, továbbra is közösségbe viszi a gyereket, nem kúrálja ki rendesen, és ebből kifolyólag arra is volt már példa, hogy egy kicsi tüdőgyulladás miatt kórházba került.

A bölcsődevezető mindemellett az immunerősítés és a vitaminbevitel fontosságát hangsúlyozta, különösen a D-vitamin és a vaspótlást. Ezt érdemes rendszeressé tenni, ha már közösségbe jár egy gyerek. Segíthet lerövidíteni és enyhíteni az esetleges betegségek lefolyását, illetve megelőzi a későbbi fertőzéseket.