A szenvedélybeteg szülők gyermekeinek is van esélye egy jobb életre

Magyarországon becslések szerint csaknem négyszázezer gyermek életére hat közvetlenül a szenvedélybetegség problémája. E sérült családi közegben élő fiatalokat, illetve a már felnőtt érintetteket és a velük foglalkozó szakembereket segítik a Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálatának programjai, támogató csoportjai, kiadványai, online felületei, illetve a Konferencia is a szenvedélybeteg szülők Elfeledett Gyermekeiért is, amelyet idén hatodik alkalommal szerveztek meg.

Az eseményről szóló tudósításból kiderül, hogy a szakemberek és a témában érintettek részvételével zajló konferencia egyik előadója dr. Makara Mihály, az Egyesület a Gyermekek Egészséges LelkiVilágáért (EGyELV) elnöke, a Szent László Kórház főorvosa volt, aki az ártalmas gyermekkori tapasztalatok hatásairól beszélt. Elmondta, hogy az egészséges belső hozzáállás megóvása és megerősítése a legszükségesebb feladat. 

A gyerekkori családi és környezeti traumák, az ACE-k (mint az érzelmi, a fizikai és a szexuális bántalmazás, az érzelmi és a fizikai elhanyagolás, a válás és a szülők közti erőszak, a drog és az alkohol a családban, a depresszió, a börtönviselt családtag jelenléte, a kollektív és közösségi erőszak, a gyerekek közti kegyetlenkedés) átélése jelentősen megnöveli a későbbi deviáns életvitel, önkárosító magatartás és más traumatikus események valószínűségét.

Minél több ACE-t élt meg valaki gyermekkorban, annál magasabb nála például az ADHD kialakulásának, a felnőttkori szerhasználatnak, abortusznak és spontán vetélésnek, öngyilkosságra késztető gondolatok megjelenésének, az önsértésnek, az öngyilkossági kísérleteknek, a mentális betegségnek a kockázata. 

Ezzel szemben a pozitív gyerekkori élmények legfontosabb közös nevezője a biztonságos kapcsolat megléte. Azok az akár több traumát átélt gyermekek, akiknek volt lehetőségük bizalmasan kapcsolódni, sokkal kisebb arányban folytatták a tanult negatív viselkedésmintákat. Makara doktor felhívta rá a figyelmet, hogy a pozitív gyermekkori élmények és a biztonságos kapcsolódási lehetőség megteremtése „mentális védőoltás-sorozatot” jelent a gyerekek számára. 

– Nagyon sokszor nem a gyermek működése a kóros, hanem a környezete – hangsúlyozta, hozzátéve, nincs egészség lelki egészség nélkül, ezért a legfontosabb a megelőzés. A mostani generáció gyógyítása egyúttal a következő generációt érintő prevenció is.

Dr. Mucsi Georgina Békési Tímea és dr. Kassai Szilvia PhD kutatása kapcsán a szenvedélybeteg szülők elgyászolásának tapasztalatairól beszélt. Kiemelte, hogy a gyász a veszteségek kapcsán jelentkező komplex érzelmi-fizikai-kognitív reakció, és nem lineáris folyamat, tehát jobbára érzelmi kontrollvesztettséggel, kuszasággal jár együtt. De nemcsak halálesetek, hanem több mint negyven életesemény kapcsán tapasztalnak gyászt az emberek.

A függő szülők gyermekeinek gyászfolyamata speciálisabb, mert először a gyerekkor elvesztése, majd az úgynevezett fantáziaszülő – a gondolatban megformált, ideálisnak, gondoskodónak képzelt szülő – elvesztése miatti gyász kezdődik meg, sokszor még akkor, amikor a szülő még él. A függő szülők gyermekeinek gyászfeldolgozását nehezíti a szülővel való ambivalens viszony, illetve az az állapot, amikor a gyászoló maga sincs tisztában pontosan azzal, mi a gyásza tárgya. 

A függő szülők gyermekeinek gyakran csak a szülők halála után fordul önmaguk felé a figyelmük, és egyszerre kell megküzdeniük egy évek óta halmozódó érzéshalmazzal. Dr. Mucsi Georgina az önismeret, az öngondoskodás jelentősége mellett a búcsú gyógyító erejét emelte ki: a búcsú kimondásával a gyászoló felnőtt gyermekek szabadságot kapnak arra, hogy a saját életüket kezdjék el élni ahelyett, hogy a szüleik múltját bogoznák tovább.

Frankó András családterapeuta és Kormos Piroska szociálpedagógus, a Máltai Fogadó és az Apa, Anya, Pia program két vezetője a Fogadó Pszichoszociális Szolgálat az elmúlt öt évben megjelent segítő kiadványait, a szenvedélybeteg szülők gyermekeit célzó segédanyagok, foglalkozástervek és játékok eszköztárát, az országszerte már többezer érintettet segítő Apa, anya, pia (AAP) csoportok működését ismertette. 

A függő szülők felnőtt gyermekeinek 2019 januárjában indított első segítő csoport óta már tizenkét tízalkamas csoportfolyamat zárult le. A fővárosi központon túl vidéken, így többek között Bonyhádon is tartanak csoportokat. Mint mondták, nagy eredmény, hogy egyre többen nyíltan beszélnek a témáról. – Korábban elfeledett gyermekeknek neveztük a függő szülők gyerekeit, eljutottunk addig, hogy láthatatlan árvák lettek, és reméljük, láthatóvá válnak.