Léleképítő előadás: őstörténetünket is vizsgálta az intézmény

Megtöltötték a termet az érdeklődők a nyári szünet után újra induló Léleképítő sorozat legutóbbi előadásán. Dr. Tóth Csaba házigazda meghívását ez alkalommal dr. Horváth-Lugossy Gábor fogadta el. A Magyarságkutató Intézet volt főigazgatója először röviden vázolta szakmai életútját. A jogász végzettségű vendég több mint tizenöt esztendőt felölelő államigazgatási vezetői tapasztalata, ezzel együtt neveltetése adta azokat az alapokat, melyek birtokában elvállalta az említett, tudományos intézmény felépítését és irányítását. Ez az intézmény, mint mondta, célul tűzte ki a magyar nemzet ma ismert történelme helyenkénti kificamodásainak helyreállítását, a magyar múlt ismeretlen foltjainak eltüntetését a tényleges nemzeti kutatások eredményeivel.

Az előadó ezt követően bepillantást nyújtott az háttérintézmények szervezett működésébe, mivel egy intézményről csak a társadalom által látható profil alapján alakul ki az emberek véleménye. Ám ahhoz, hogy a Magyarságkutató Intézet a semmiből létrejöjjön és pillanatok alatt felálljon, igen precízen szervezett, kiváló jogi, gazdasági, informatikai és egyéb tudással felvértezett szakembergárdára volt szükség.

A hőskor – tekintett vissza a volt főigazgató – nagyon izgalmas és embert próbáló volt, de megérte. A vezető eszméi között olyan tételek szerepeltek, mint például a új ismeretek felszínre hozása a magyarság történetéből, új tudományos generáció kialakítása, a fiatal generációk megszólítása. Ehhez járult a magyar önazonosság, patriotizmus növelése, tudományos fórumok szervezése, viták lefolytatása, avagy a határon túli, kiemelten a Kárpát-medencei kulturális és oktatási tevékenység és nem utolsó sorban a keresztény magyar identitás megerősítése.

Dr. Horváth-Lugossy Gábor úgy fogalmazott: innen már nem is volt meglepő, hogy az intézet betöltötte az 1945 óta a magyar történelemben eltorzult, a rendszerváltozás óta várt, hiteles történetkutató, elit tudományos közösség és műhely szerepét. Azaz, tette hozzá, végezte a több mint százötven éve megmerevedett, tudományos dogmák előfeltételek nélküli felülvizsgálatát. Nagy ütemben, folyamatos és kivételes eredményeket felmutatva megkezdte az elmúlt hét évtizedben háttérbe szorított, vagy el sem indított nemzeti kutatásokat. Ezzel párhuzamosan széles tömegeket ért el az online térben és formálta milliók nemzeti identitását. Sőt, számukra történelmi büszkeségen alapuló, magyar patrióta értékeket adott.

Az intézetben korábban működő kilenc kutatóközpont mindegyike megkapta a nemzeti kutatásokhoz szükséges erőforrásokat. Történészek, klasszika-filológusok, régészek, archeogenetikusok, néprajzosok, térképészek, nyelvészek sora kezdte meg a magyarság szempontjából kiemelkedően fontos, nemzeti tudományos munkát. Dr. Horváth-Lugossy Gábor hozzátette, hogy a létesítmény nemcsak kutatásokat végzett. Az első perctől kezdve felvállalta az úgynevezett „társadalmasítás” feladatát, és a hazai és a világot átszövő tudományos életben is kiemelkedően megvetette a lábát. Mongólia, Törökország, Amerika, Kína, Oroszország Kazahsztán, és az összes Közép-Európai ország tudományos központjai mind-mind együttműködtek ezzel a fiatal csapattal. Mindezek mellett angol-magyar nyelvű, nemzetközi szerkesztőbizottsággal rendelkező, tudományos folyóirat indított, a világban számos nemzetközi, tudományos együttműködésben képviselte hazánkat. Olyanokon, melyekről korábban hosszú ideig hiányzott a magyar álláspont. Magyarország így – mutatott rá az előadó – újra visszakerült a világ top régészeti és őstörténeti korokkal foglalkozó nagyhatalmai közé. Arra is felhívta a figyelmet, hogy többezer éves múltunk, beleértve őseink történetét, olyan alapot képes adni, amelyre egy magyar ember bármikor, bárhol ráállhat a világban. 

Az előadó felsorolta az intézet első négy évének eredményeit, melyek között a hun-avar-magyar genetikai kapcsolat igazolása, Mongóliában hun temetők feltárása szerepelt. Utóbbi hozta meg a világ legrégebbi öntött vas hun üstjének felfedezését és magyarországi restaurálását. Ugyancsak az eredmények sorát gyarapítja a Turul-dinasztia kutatása, az Árpád-házi és vegyesházi királyok azonosításának megkezdése Székesfehérváron, a Királyok és szentek – az Árpádok kora című kiállítás megvalósítása. Kiemelt nemzeti kutatás volt Aba Sámuel, Magyarország harmadik királya történelmi szerepének és megítélésének helyreállítása, sírhelyének és az általa 1042-ben alapított bencés monostornak a feltárása. Egyedülálló a Győri Szent László Hermában őrzött koponyaereklye azonosítása is, amely a világ első szent ereklye igazolása volt. Történelmi tett volt a Hunyadi-ház genetikának meghatározása, így származásuk tisztázása. Ugyanakkor a volt főigazgató azt sem felejtette el megemlíteni, hogy a középkor mellett mindig is kiemelt feladat volt akár a magyar szabadságharcok vagy a trianoni békediktátum nemzetre gyakorolt hatásainak kutatása, hazai és nemzetközi téren való bemutatása, valamint a kommunizmus bűneinek feltárása.

Dr. Horváth-Lugossy Gábor kijelentette: büszke arra is, hogy a számára rendelkezésre álló, 2019 és 2023 közötti négy évben – köszönhetően a megfeszített munkának és a kiemelkedő csapategységnek – az intézet hetvenkét tudományos szakkönyvet tett le az asztalra, kollégái több mint ezernyolcszáz tudományos és ismeretterjesztő publikációt jegyeztek. Ezzel együtt az intézmény égisze alatt negyvenkét tudományos konferenciát tartottak, amelynek közel fele nemzetközi volt és ezeken a fórumokon közel ezer tudományos előadás hangzott el.