Százmilliós károkat okoznak évente a fatolvajok

Számtalan rendőrségi akta a tanúja Tolna vármegyében is, hogy a falopás sajnos nagyon gyakori jelenség, főleg az őszi és téli időszakban, de már augusztus közepétől elkezdődik.

Például a Sötétvölgyben levő erdőből a már korábban kitermelt és elszállításra váró több köbméternyi ipari akácfát lopták el. Az ügyben a szekszárdi rendőrök az orgazdát is elfogták. De sorolhatnánk a példákat, amikor a mezőőrök leplezték le a tolvajokat.

Sokan fűtenek csak fával

Már régóta visszatérő problémát okoznak idehaza azok a fatolvajok, akik a növekvő rezsiárak miatt inkább a könnyebb utat választják. Sok százezer háztartás van Magyarországon, ahol kizárólag fával fűtenek, a KSH kimutatása szerint 4,4 millió háztartásból 800 ezerben fűtenek fával, és elenyésző számban szénnel, 700 ezer háztartás pedig szilárd és gáztüzelésre egyaránt alkalmas, vagyis választhat, hogy melyik opció a legmegfelelőbb az adott időszakban.

Ellenőriznek és büntetnek

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) összefoglalója szerint a hivatal EUTR felügyelői tavaly 518 eljárást folytattak le, és a megelőző jellegű hirdetés-ellenőrzések során 8521 jogszerűtlen hirdetést töröltettek. Az összes kirótt bírság értéke meghaladta a 63 millió forintot, az elkobzott bevétel csaknem 47,2 millió forint, míg a zár alá vett vagy elkobzott faanyag mennyisége 636,7 köbméter volt 2022-ben.

Az adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nagyon magasról extrém magas kockázati besorolásúvá vált, továbbá a magas kockázatú vármegyék közé került Baranya, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegye. Javult a kockázati szint Békés, Bács-Kiskun, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Tolna, Vas és Veszprém vármegyékben. Heves kockázati száma mindössze 6,5 pont volt, aminél csak Békés, Veszprém és Komárom Esztergom ért el alacsonyabbat, Borsod 17,6-tal végzett az élen. A NÉBIH szerint a vizsgálatok gyakoriságának és hatékonyságának köszönhetően a jogkövetési hajlandóság több megyében nőtt.

Semmi se szent a fatolvajoknak

A fatolvajok éves szinten sok tíz milliós, ha nem száz milliós károkat okoznak. A falopás felderítése a rendőrség hatáskörébe tartozik, a Nébih az illegális faanyag kereskedelmi tevékenységet vizsgálja. A hazai szabályozás alapján az erdővédelmi bírság felső határa természetes személyek esetében 50 millió forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknél pedig 500 millió forint. A jogszerűtlenül kitermelt faanyagot nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni, ha ez mégis megtörténik, és a hatósági eljárás során erre fény derül, akkor a Nébih elkobozza az érintett faanyag tételeket.