2023.12.15. 07:00
Újraszámolják a nyugdíjakat, januártól emelés várható
Olvasóink közül többen is kérdezték, hogyan számítják ki a nyugdíjat, mit vesznek figyelembe, milyen módszert alkalmaznak? Mi a fontosabb, a szolgálati idő vagy a nyugdíj alapját képező átlagjövedelem? Hogyan rendelkezik a törvény?
Képünk illusztráció.
Forrás: Shutterstock
Mindenkinek az életében fontos állomás az, amikor az aktív munkavégzés után nyugdíjba vonul, és idős korában már a nyugdíjából kell fenntartani magát. Az öregségi nyugdíjak kiszámításának menete, módszere sokak számára teljesen ismeretlen terep, pedig érdemes tisztában lenni a törvényi szabályozással.
A ProfitLine hírportál összeállított egy sokak számára segítő anyagot, ebből kiderül, újraszámítják a hazai nyugdíjakat januárjától, mert a törvény úgy rendelkezik, hogy az ellátást emelni kell: a megállapított társadalombiztosítási nyugellátást a megállapítás naptári évét követően minden azt követő év január hónapjában az adott évre tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni. Az adott évben tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.
Mitől függ a nyugdíjunk nagysága?
Az öregségi nyugdíj kiszámítása a hazai jogszabályok szerint alapvetően két dologtól függ: a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresettől, és a munkában töltött évek számától, amit szolgálati időnek nevezünk.
Most nézzük lépésről lépésre a nyugdíjszámítás menetét. A törvény szerint 1988. január 1-től a nyugdíjbavonulás időpontjáig ki kell számítani minden naptári évre vonatkozóan a bruttó jövedelmet (lényeges itt a bruttó kifejezés). Ebbe főszabályként beletartozik minden olyan pénzkereset, amelyből nyugdíjjárulékot fizettünk. Lényeges tudni itt azt a kivételt, hogy aki 1997 előtt teljes állásban dolgozott, de mellette egy mellékállása is volt, akkor a mellékállásból származó jövedelmét nem veszik számításba a nyugdíjalapban.
Érdemes tudni még, hogy keresetként kell figyelembe venni (azaz beszámítják a nyugdíjba) például az álláskeresési járadékot (más néven munkanélküli segélyt, ellátást) vagy épp a gyermekgondozási díjat. Az így összegyűjtött bruttó kereseteket nettósítani kell, ami azt jelenti, hogy a bruttó jövedelemből le kell vonni az adott naptári évre vonatkozó járulékokat és az adott évi SZJA-t.
A különböző járulékok elég gyakran változtak, így évről évre mindig az aktuális járulék- és SZJA kulcsokkal kell számolni. Mindezek levonásával megkapjuk minden naptári évre vonatkozóan a nettó bért 1988. január 1-től a nyugdíjbavonulás időpontjáig.
Valorizáció, avagy a pénz vásárlóértéke
Többen is kérdezték, mit jelent a szó, hogy valorizáció, amit olyan gyakran használnak a nyugdíjakkal kapcsolatban a szakemberek. A valorizáció lényege nem más, mint a pénz vásárlóértékének átértékelését. Például 25 évvel ezelőtt valaki 36 ezer forintot keresett (mikor egy kiló kenyér 30 forintba került), míg ugyanez az illető a nyugdíjbavonulása pillanatában már 380 ezer forintot kapott, mikor egy kiló kenyér már 300 forint volt.
Tehát a hosszú-hosszú évek jövedelmi adatait egy úgynevezett valorizációs táblázat (szorzótábla) segítségével számítják át mai értékre. A valorizációs szorzószámokat évente egy rendeletben közlik és teszik nyilvánossá.
Ezt követően a valorizált béreket (1988. január 1-től a nyugdíjbavonulásig) mind-mind összeadjuk. Ezt az öszeadott, aggregált jövedelmet nevezzük „ellátási alapnak”.
Szolgálati idő kiszámítása
1988. január 1-től a nyugdíjbavonulás napjáig minden naptári évre vonatkozóan pontosan ki kell számítani a szolgálati időt napi pontossággal, például a fizetés nélküli szabadság nem számít be a szolgálati időbe, így az csökkenti a szolgálati idő hosszát az adott évben. Az éves bontásban kiszámolt szolgálati időket (azaz napokat) összeadjuk, így megkapjuk a teljes életpályánk során munkában töltött összes napok számát, vagyis az összes szolgálati időt.
Az egy napra jutó ellátási alapot pedig úgy számoljuk ki, hogy a már kiszámolt ellátási alap összegét elosztjuk az összes szolgálati idővel. A havi szintű ellátási alapot pedig úgy kapjuk meg, hogy az „egy napra jutó ellátási alap– összegét megszorozzuk 365-tel. Ez az úgynevezett éves átlagos ellátási alap, majd ezt a kapott összeget elosztjuk 12-vel, így megkapjuk a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.
A konkrét szolgálati évekhez tartozó nyugdíj szorzók segítségével megállapítható a havi nyugdíj összege 2024-ben is. Például 20 év szolgálati év után a nyugdíjszorzó 53 százalék, 30 év után 68 százalék, 40 év után 80 százalék, 50 év után 100 százalék.
