2024.01.26. 20:00
Térképen az átlagkeresetek vármegyei bontásban
Továbbra is Győr-Moson-Sopron vármegyében nőnek a legdinamikusabban a keresetek, a vármegyék közül egyedüliként itt haladja meg a 400 ezer forintot a nettó átlagbér.
Térképre tette a vg.hu a hazai nettó átlagkereseteket vármegyénkénti bontásban a Központi Statisztikai Hivatal adatait felhasználva.
A vizualizált adatsorból az látszik, hogy Tolnában a főállásban foglalkoztatottak átlagos bére meglehetősen jól alakult az ország más részeihez viszonyítva a tavalyi esztendő első három negyedévében.
Több, mint 340.000 forint az átlagkereset Tolnában
Egészen pontosan 340.021 forint volt a nettó átlagkereset az országnak ezen a részén tavaly január és szeptember között. Ezzel az átlaggal az itt élők 15 másik vármegyét megelőzve végeztek a hazavihető havi fizetés tekintetében országos viszonylatban.
A lista legvégén Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében kullog,
ahol a tavalyi év első kilenc hónapjában a nettó átlagkereset 264 042 forint volt.
Nógrádban (285 701) és Borsodban (297 275) sem sokkal rózsásabb a helyzet.
Tolna egyébként megelőzött olyan területeket is, mint Vas vármegye (337.818), amit jellemzően az ország gazdaságilag fejlettebb régiói közé szokás sorolni. Valamint ugyanez a helyzet Veszprém vármegyével is. Az ott élők átlagos 331.197 forintos nettó bére viszont így is elmarad a Tolnában mérttől.
A legjobban egyébként a fővárosban lehet keresni, az ottani átlag 452 334 forint volt a vizsgált időszakban.
Majd a sorban Győr-Moson-Sopron (401 404), Komárom-Esztergom (368 751) és Fejér (361 078) vármegyék következnek. Utánuk értek be, országos viszonylatban, vármegyei összevetésben a Tolna vármegyei átlagkeresetek. Hagyományosan egyébként a paksi atomerőmű az a nagy foglalkoztató, amely jelentősen megdobja az egész vármegyei átlagos béreit.
Elképesztő területi különbségek vannak a fizetésekben
Annak ellenére, hogy csökken a különbség a vidéki és a fővárosi bérek között, ez sem változtat azon a tényen, hogy továbbra is Budapesten lehet a legjobban keresni. A fővárosban például a pénzügyi szférában 657 ezer forint, míg az információ-kommunikáció ágazatban 652 ezer forint az átlagfizetés. A 17 nemzetgazdasági ágazatból pedig 13-ban volt magasabb a nettó átlagbér 350 ezer forintnál. Ezzel szemben hat vármegyében még a 300 ezer forintot sem érte el az átlagfizetés. Amint a vg.hu cikke megjegyzi: „Az is beszédes, hogy Budapest határától 30 kilométerre lévő Nógrád vármegyében 166 ezer forinttal alacsonyabb az átlagfizetés, mint a magyar fővárosban“. Ezzel együtt a vidéki béreket érdemes külön kezelni. Ott, ahol az egy főre jutó ipari termelés magasabb – mint Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Heves, Fejér vármegyében –, a keresetek is jobbak, mivel ezen a listán Nógrád, Békés, Somogy és Szabolcs-Szatmár Bereg is hátul helyezkedik el, így érthetően a fizetési rangsorban is le van maradva.
Fizikai munkásként megéri vidékre menni
Érdekesség, hogy két vármegyében magasabb volt a fizikai foglalkoztatottak bére tavaly, mint Budapesten: míg Győr-Moson-Sopron vármegyében 350 ezer, Komárom-Esztergomban pedig 307 ezer forintot vihetett haza egy munkás átlagosan, addig a magyar fővárosban ez a szám 303 ezer forint volt. Tehát fizikai munkásként nem feltétlen kell Budapestre utazni a jobb megélhetés reményében.