A húsvéti hagyományokat vidéken ma is tartják

A húsvéti népszokások és hagyományok mindannyiunkat összekötnek, hiszen kinek ne lenne szép emlék gyerekkorából a húsvéti nyúl érkezése vagy a locsolkodás.

Mauthner Ilona

A húsvét az egyik legfontosabb ünnepünk. Szervesen kapcsolódik kultúránkhoz, meghatározza az identitásunkat.

Véget ér a negyvennapos böjt

A húsvét szó konkrét jelentése a 40 napos böjt végére vonatkozik. A „hús” magamhoz „vét”-elét jelenti. Tehát innentől kezdve már lehet húst fogyasztani. Szimbolikus értelemben pedig a feltámadást és újjászületést jelképezi, hiszen Jézus keresztre feszítésére és feltámadására emlékezünk.

Az ünnep szimbóluma a tojás: a megújulás, születés, termékenység, újjászületés jelképe. A bárány nagyon gyakori motívuma a húsvétnak. Jézust Isten bárányának is nevezik, hiszen egyfajta áldozati bárányként tekintenek rá.

A húsvéti nyúl hagyománya Németországból terjedt el a 19. században. A germán istennő, Ostara átváltoztatta a színes tojásokat rakó madarat nyúllá. A barka onnan eredeztethető, amikor Jézus Jeruzsálembe való boldog bevonulásakor az emberek barkákat, ruhákat terítettek elé az úton.

Húsvéti népszokások gyerekeknek

A húsvéti szokásokat meg lehet szerettetni a gyerekekkel játékosan. A gyerekek kíváncsiak és nyitottak mindenre, amiben részt vehetnek és meg van a maguk kis feladata. Ha bevonjuk őket a tojásfestésbe, akkor biztosan élvezik az alkotást. Bármilyenek is lesznek a tojások mintái, azokra büszkék lehetnek.

Ha pozitív élményeket szereznek gyerekkorban, akkor felnőttként is több esély van rá, hogy folytatják, és átadják a hagyományokat.

Kiszehajtás és villőzés

Kiszehajtás: A falu lányai készítenek egy kiszebábut szalmából, amit felöltöztetnek menyecske ruhába és körbeviszik a faluban. Végül a falu határán túl levetkőztetik, és a szalmát folyóba dobják. Akinek a szalmája elúszik, az férjhez megy még idén.

Villőzés: A lányok fűzfaágakkal járják körbe a falut. Minden háznál eléneklik a villőzés hagyományos énekeit.

Utána a ház gazdaasszonya kijön és tojást ad a lányoknak. Az egyik ágról letör egy gallyat és azzal “veri el” a lányokat, azt kiabálva, hogy “Mind menjetek fírhöz!”.

Ételszentelés húsvét napján

Húsvétkor a templomba a reggeli misére sonkát, tojást, kalácsot, tormát, bort visznek szép fonott kosarakban letakarva. Az áldás után hazaviszik és feltálalják. Fontos szimbolikája van az áldott étel elfogyasztásának. A betegségek, a rossz távol tartása.