Jézussal együtt a remény is feltámadt

Húsvét vasárnapján Krisztussal együtt az emberiség, a remény is feltámadt, hangzott el az ünnepi szentmisén. 

A húsvéti ünnepkör során Jézus kereszthalálára és feltámadására emlékeznek a keresztények. Jézust nagypénteken feszítették keresztre, és vasárnap hajnalra támadt fel. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Krisztus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket.

Jézus feltámadását ünnepeljük

A Biblia szerint Mária Magdolna volt az, aki észrevette: a barlang elől – ahova Jézus testét helyezték – eltűnt az odagörgetett hatalmas kő. Az asszony elfutott Simon Péterhez és egy másik tanítványhoz, akiknek elmondta mit látott. A két tanítvány futni kezdett a sír felé, majd ők maguk is meglátták, hogy igazak Mária Magdolna szavai. Ezt követően előbb Péter Simon lépett be a barlangba, ahol a Jézus testét takaró gyolcs és a fején levő kendő egymástól távol voltak. Ekkor jöttek rá, hogy Krisztus feltámadt.

Európa nem létezne Jézus feltámadása nélkül

Amint a szekszárdi belvárosi templomban most elhangzott, Európa és az öreg kontinens ma ismert kulturális gyökerei nem alakulhattak volna ki, ha Jézus nem támad fel. A kereszténység mindent áthat a mindennapjainkban: még az ENSZ alapító okiratában is ott vannak azok a keresztény alapelvek, amelyek Jézus feltámadásával, a reménybe vetett hittel átszőttek. Ezek az alapvető értékek viszont egyre nagyobb veszélyben vannak a felszólalók szerint, ezért is különösen fontos most, 2024-ben Krisztus feltámadásának története.

Húsvétkor szokás az ételszentelés is, illetve nagyszombaton a katolikusoknál a tűzszentelés. Amikor egyfajta „szent türelmetlenséggel” megünneplik, hogy a fény legyőzte a sötétséget: a feltámadás diadalmaskodott a halál fölött. Vizet is szentelnek ilyenkor a papok, amit az év közbeni eseményeken, például a keresztelésekkor használnak.