Százharminc éve hunyt el Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója

130 ÉVE Kossuth Lajos nincs többé – jelentette be megrendülten a Tolnamegyei Közlöny 1894. március 25-i száma az öt nappal korábban, Torinóban elhunyt államférfi halálát. „A lesújtó hír vármegyénkben a legnagyobb megilletődést és szomorúságot okozott, s nincs község, hol ki ne tűzték volna a fekete gyász-lobogót a köz- és számos magán-épületekre. Városunkban (Szekszárdon - a szerk.) is csakhamar kint lengtek a házakon a gyászlobogók, több kirakatban pedig kitették a nagy hazafi gyászkeretes arczképét. Föltünést kelt, hogy az állami hivatalokon nem látjuk a gyászlobogót, pedig valamikor Kossuth Lajos is volt állami hivatalnok, mint Magyarország első felelős pénzügyminisztere.”

130 ÉVE ismét akadtak vármegyénkben pénzhamisítók – jelentette be a Tolnamegyei Közlöny 1894. március 25-i száma. „Ugyanis Buday Gyula csendőrhadnagy hetekig tartott nyomozás után egy pénzhamisító bandát fogott el. Eddig 12 hamis százast kobozott el és több pénzhamisítót tartóztatott le. A hamisítványok nagyon primitívek, s azokat a leggyakorlatlanabb szem is könnyen felismerheti. A pénzhamisítók leginkább könnyen hivő jámbor földmíveseket csaptak be vásárok alkalmával. A legutóbbi bonyhádi vásáron is 2 darab hamis százast hoztak forgalomba.”

130 ÉVE is előfordult, hogy a facsemetéken vezették le fölös energiáikat magukról megfeledkezett fiatalok. A Tolnamegyei Közlöny 1894. március 25-i számában így panaszkodott a cikkíró: „Szekszárd derék bírája azon van, hogy a közhelyeket befásitsa s igy e helyeket a sétára kellemesebbé tegye. Azonban vannak éretlen suhanczok, a kik az elültetett fiatal fákat kitépik, kitördelik. A napokban is néhány suhancz a Biró-féle korcsma előtt összekapott s az előtte való napon elültetett fiatal fák közül néhányat kitépett, hogy belőle botokat készítsenek. Tettükön rajta vesztettek, mert a rendőrség elfogta őket és átadta a bíróságnak a korpus deliktivel együtt.”

120 ÉVE „a szekszárdi első magyar asztaltársaság, mely a leghumánusabb czélokat tűzte kibontott zászlajára, az Obernig-féle vendéglőben hazafias kegyelettel ülte meg Kossuth Lajos halálának 10 éves évfordulóját” – számolt be az eseményről a Tolnamegyei Közlöny 1904. március 24-i száma. „A rendezett társas vacsora alatt, melyen több hölgy is részt vett, Horváth Ignácz tanító emlékbeszédet tartott a nemzet atyjáról: Kossuth Lajosról.”

120 ÉVE egy kisfiú ugrott le Ujdombóvár állomás előtt a teljes sebességgel haladó vonatról – kezdte a rosszat sejtető történetet  a Tolnamegyei Közlöny 1904. március 24-i száma. „E hírre Rozsits Endre állomás főnök dr. Kertész Lipót pályaorvossal azonnal mozdonyon a helyszínre siettek, a kik nagy örömükre a fiút már szembe jönni látták a kaposhomoki erdőnél levő homokbányánál. Azt mondta, hogy a szél elvitte az uj kalapját s azért ugrott le. Ugrás közben bukfenczet vetett, de nem ütötte meg magát nagyon.”

120 ÉVE „a szekszárdi csendőrség kinyomozta, hogy Klieber Györgyné úrnő téli kabátját, – mely még folyó hó 6-án tűnt el Krammer János polgári iskolai igazgató lakásának folyosójáról, a hol Klieberné családjával zsuron volt – Varga István, Maleta József és Bálint János szekszárdi legények lopták el” –írta a Tolnamegyei Közlöny 1904. március 24-i száma. „A kabáttolvajok fölött a szekszárdi kir. járásbíróság fog Ítélkezni.”

110 ÉVE a gyerekgyilkos apa történetét közölte a Tolnamegyei Közlöny 1914. március 22-i száma. „Majsai Sándor decsi gazda f. hó 21-én fiát, ifj. Majsai Sándort agyonlőtte. A gyilkosságra az vitte a szerencsétlen apát, mert fia rendetlen életet folytatott és neki megtagadta az engedelmességet. A csendőrség a fiagyilkos apát behozt a szekszárdi kir. törvényszék fogházába.”

110 ÉVE „Báta községnél a Dunán egy nagy fekete csónak úszott lefelé gazdátlanul” – ismertette a rejtélyes esetet a Tolnamegyei Közlöny 1914. március 22-i száma. „ A csónakban volt egy báránybéléses téli kabát, egy fekete férfi ruha, fekete félselyem kendő, egy kopott bőrtarisznya, amiben különféle szerszámok között két katonafegyvergolyó is volt, valamint egy 73.939. számú mezőrendőri jelvény. A bátai elöljáróság is és a megkeresett bajai rendőrség is azt hiszi, hogy a csónak gazdája levetkőzött, azután öngyilkossági szándékból belevetette magát a Dunába. Az eddigi megállapítások szerint a csónak gazdája Tóth János szeremlei lakos volt, aki Baján mulatott, aztán boros fővel beült a csónakba és úgy indult hazafelé. A szerencsétlen ember valószínűleg kibukott a csónakból és a Duna hullámai között lelte halálát.”

110 ÉVE megszűnt egy újság vármegyénkben – írta meg a Tolnamegyei Közlöny 1914. március 22-i száma. „A dombóvár hét c. társadalmi hetilap, alig pár heti fennállása után megszűnt, mivel egyik szerkesztője, dr. Marczali Márk Dombóvárról elköltözött.”