2024.04.01. 07:00
Két garaysta diák munkáját közölte a rangos folyóirat
A Honismereti Szövetség tavaly írta ki a Regélő Szülőföld – Népmondák szülő- és lakóhelyemen című ifjúsági pályázatát. Az így született munkákat a benevező fiatalok a múlt év nyarán Bonyhádon tartott Országos Ifjúsági Honismereti Akadémián mutathatták be.
A legjobb pályaművek lehetőséget kaptak a Honismeret című folyóiratban való megjelenésre. A mintegy húsz előadó közül a Szekszárdi Garay János Gimnázium két diákját érte ez a megtiszteltetés. Szabó Zsóka és Kiss Laura Beáta 11. B. osztályos tanulók a kiadvány idei első számában – 2024/1 – a Zsenge termés című rovatban tárhatták az olvasók elé műveiket.
Fotó: Mártonfai Dénes
A cikkek több mint fél éves kutatás eredményei. Szabó Zsóka a szekszárdi borvidéket vizsgálta, főként a dűlőnevek eredetével foglalkozott. Kiss Laura Beáta szülőfalujának, Dunaszentgyörgynek a történetéhez kapcsolódva a Szent György-napi szokásokat és Szent György legendáját dolgozta fel.
Számíthatott a tapasztaltabbak segítségére
„Szekszárdiként és borászcsaládból származva döntöttem először e téma mellett” – vetette papírra Szabó Zsóka A szekszárdi borvidék és története, valamint dűlőneveinek eredete és hagyományai című tanulmányában. „Nem voltam járatos az ilyesfajta kutatásban, kezdetben görcsösen kerestem bármit, ami használható lehet. Kezdettől fogva segítséget kaptam dr. Gesztesi Enikő tanárnőtől, a levéltár és a könyvtár dolgozóitól is, így néhány hét elteltével lelkesen vetettem magam az anyagok tömkelegébe.
Előfordult, hogy kétségbe estem, mert nem találtam egy-egy részletről használható forrást, de szerencsére mindig számíthattam a kutatásban jártas személyek tanácsaira. Később már nem csak a borvidékünket kutattam – hiszen csak ebben a témában majdhogynem lehetetlennek tűnt számomra egy ilyen terjedelmes dolgozat –, hanem városunk dűlőit is.”
Mélyebb kutatásra volt szüksége
Kiss Laura Beáta így fogalmazott a Szent György-napi újratelepülés, a sárkányölő szent nyomában című munkájában: „A már kutatott helytörténeti adatok segítségül szolgáltak, hogy a település rövid történetével kezdve megírjam dolgozatomat. A témakör további kifejtéséhez mélyebb kutatásra – MNL Tolna Vármegyei Levéltára, Illyés Gyula Könyvtár, Hungaricana felület – volt szükségem.
Munkám során felkértem Tausz Anettet, a Tausz Vidámpark tulajdonosát és Rostás Jenő esperes-plébánost, hogy osszák meg velem eddigi tapasztalataikat a Szent György-napi hagyományokkal kapcsolatban. Köszönettel tartozom mentortanáromnak, dr. Gesztesi Enikőnek és a Tolna Vármegyei Levéltár munkatársainak támogatásáért. Segítségükkel megismerhettem a kutatás felépítését, gyarapíthattam könyvtári ismereteimet, tanulhattam és erőt meríthettem a további kutató munkámhoz.”
– Zsóka és Laura rengeteget dolgozott – mondta el lapunknak dr. Gesztesi Enikő, a gimnázium ógörög-latin-történelem szakos tanára, egyúttal a két fiatal felkészítője. – Feldolgozták a szakirodalmat, kutattak a levéltárban, a könyvtárban, a helytörténeti gyűjteményben, riportokat készítettek a témával kapcsolatosan. Azaz, elsajátították a kutatás módszertanát, benne a lábjegyzetelést, az irodalomjegyzék készítést is. Megtanultak előadni is. Tették mindezt nagy alázattal, a napi tanulás mellett úgy, hogy jusson idejük mindenre. Nagy öröm számomra ez a két publikáció, ami két tanítványom esetében a sorban az első, ám biztos vagyok benne, hogy idővel még több is követi.
