Miért nem szólt a harang?

130 ÉVE „Tolnavármegye törvényhatósági közgyűlésén elhatározta, hogy Kossuth Lajos elhunyta felett érzett fájdalmának jegyzőkönyvében ad kifejezést, az elhunyt ravatalára koszorút helyez, a gyászoló családhoz részvétiratot intéz és Simontsits Béla alispán vezetése alatt küldöttségileg vesz részt a temetésen, a Budapesten felállítandó Kossuth-szoborra pedig 200 frtot szavazott meg” – számolt be a testület döntéséről a Tolnamegyei Közlöny 1894. április elsejei száma.

130 ÉVE zajlott le Szekszárdon Wosinsky Mór belvárosi plébános ünnepélyes beiktatása. Az eseményről a Tolnamegyei Közlöny 1894. április elsejei számában jelent meg tudósítás. „A beiktatási szertartást a püspök megbízása folytán Péchy József tolnai prépost-plébános, kerületi esperes végezte, ki hosszabb beszéd kíséretében kiemelte Wosinszky Mór érdemeit. Ezután az uj plébános – az idő előrehaladottságára való tekintetéből – csak rövid, de tartalmas szép szónoklatot tartott, kérve híveit, hogy bizalommal viseltessenek iránta, és ajándékozzák meg szeretetükkel, mert ő azért jött, hogy híveit boldogítsa és ezért szerető atyjok kiván lenni, ki mindenben kész örömmel szolgál jótanácscsal, lelki vigasszal mindazoknak, kik bizalommal fordulnak hozzá.”

130 ÉVE napokon át nem szólalt meg Szekszárdon a belvárosi római katolikus templom harangja. A Tolnamegyei Közlöny utánajárt az ügynek és ezt közölte 1894. április elsejei számában: „Leginkább azt terjesztették el, hogy az alig 3 éves nagy harang elődjének sorsára jutott, megrepedt. A harangnak nincs ugyan semmi baja, hanem a húzója törött el, de meg a harang állvány is annyira inog, hogy a harangozás veszélyes lehet.”