Nagy István: a gazdálkodókat kell a közös agárpolitika fókuszába állítani

– Köszöntő beszédében többek között az állatjóllét fontosságáról beszélt. Miként valósul ez meg?

– A társadalmi elvárás óriási az állatjóllétet illetően – kezdte dr. Nagy István agrárminiszter. – Ez a telep pontosan megvalósítja ezt. Nyugszanak a tehenek a boxban, semmilyen stressz nem éri őket, a legmagasabb tápösszetételű takarmányt fogyasztják, és akkor mennek a fejőrobothoz megfejetni önmagukat, amikor az inger számukra a legkedvezőbb. Minden az állat igényéhez, jóllétéhez igazodik. Ezt ma már nem lehet megkerülni. Ráadásul mi sem bizonyítja jobban, hogy az állatok komfortérzete mennyire növekszik egy ilyen beruházás után, hogy a leadott tejmennyiségében azonnal gyarapodást tapasztalni. Már egy hónapos termelés után nagy mértékű tejkilogramm növekedés van telepi szinten. És akkor meg kell nézni a pénztárca oldaláról is, hiszen csak úgy lehet versenyképesnek lenni, a piacon maradni és a piaci pozíciókat elérni, ha a korszerű technológia által elért gazdasági előnyünket kihasználjuk, mert alacsonyabb önköltségen lehet így tejet előállítani, és így a jövedelem is magasabb.

Nagy István szerint nem szabad hallgatni a hamis tanokra

– Arra is kiért, hogy a tejet kiemelten kell védeni és kezelni. Miért fontos ezt hangsúlyozni?

– Olyan hamis ideológiákat és tanokat akarnak ránk erőltetni, amelyek megtévesztik a fogyasztókat. A tej a legalapvetőbb, legteljesebb értékű táplálék. Nem lehet azt sugallni, hogy a teheneket kímélet céljából hagyjuk ki a vaj előállításából. Ez lehetetlen állapot, ez a vásárlók megtévesztése. Hogyan lehetne összehasonlítani a vajjal azt a margarint, ami oly mű termék, hogy ha megváltoztatunk benne egy kettős kötést, akkor szilárd műanyaggá változik? Tényleg ezt szeretnénk a vaj alternatívájaként nyújtani, amikor a vaj a szívműködésre, az érrendszerünkre oly hatással van, hogy élethossz növelő tényezőként tartják számon. Természetesen mindenkinek joga van eldönteni, hogy mit fogyaszt, de a vásárlók megtévesztése, ideológia befolyásolása hamis tanokkal, az bűn. Ezt a leghatározottabban el kell utasítanunk, és fel kell lépnünk ellene.

– Említette, hogy 2027-ig 2900 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdák támogatására. Részletezné, milyen lehetőségeik vannak?

– A fejlesztés megkerülhetetlen. Ha sikeresek akarunk lenni, ha piaci tényezők akarunk maradni, akkor fejleszteni kell, mert a verseny óriási. S hogy ezt meg tudják tenni a gazdák, ezért úgy szeretnénk a pályázatokat a rendelkezésükre bocsátani, hogy a lehető legelőnyösebben tudjanak a forráshoz jutni. Ütemezetten hirdetjük meg a pályázatokat, hogy ne legyen dömping a piacon. Inkább a vállalkozók között legyen verseny, hogy ki építheti meg a beruházást, ne ő válogasson, és emeljen árat. A másik dolog, hogy az önrész előteremtése mindig nagyon nehéz téma a banki tárgyalások során, ezért előleget szeretnénk folyósítani. Megfordítjuk a pályázat finanszírozásának menetét. A nagyberuházásoknál 25 százalékát, a kis beruházásoknál 50 százalékát az önrésznek előlegbe odaadjuk a gazdáknak, hogy nekik az önrészüket csak a legutolsó pillanatban kelljen beletenni a beruházásba. Ráadásul úgy is támogatjuk őket, hogy nem mindenki egy kalapból versenyez. Kis, családi méretű gazdaságoknak létrehoztunk egy 50 milliárd forintos pályázati alapot, amely 200 millió forintos felső határral pályázható, és létrehoztunk egy 150 milliárd forintos fejlesztési alapot. Az pedig a nagy komplex telepi beruházások számára elérhető, ahol két milliárd forintig is pályázhatnak a gazdák.

A mindennapi kenyérért nagyon keményen meg kell dolgozni

– A magas takarmányárak kihívások elé állatják az állattartókat. Számukra tud valami biztatót mondani?

– A magas takarmányár a növénytermesztőknek lenne jó, de az állattenyésztőknek semmiképpen sem. Ki kell alakulnia egy olyan egyensúlynak, ami a növénytermesztők és az állattenyésztők számára is a túlélést és a jövőt tudja biztosítani. Az elmúlt években felborult ez az egyensúly, elment a növénytermesztők irányába, majd az ukrajnai háború következtében kialakult gabonaválság miatt megint csak átbillent a mérleg. Most a túl alacsony ár sújtja a növénytermesztőket. Ez senkinek sem jó. Az a jó, ha a növényárak és a felvásárlási árak akkorák, amelyből a növénytermesztő is gazdaságosan meg tud élni és az állattenyésztő piaci pozícióját sem veszélyezteti.

– Az Európai Parlamenti választás után, ön szerint mire számíthat a magyar vidék?

– Minden erővel azon küzdünk, hogy irányváltoztatásra tudjuk késztetni Brüsszelt, hiszen mindaz ami van, vidékellenes, gazdaellenes. A gazdálkodókat kell a közös agárpolitika fókuszába állítani. Mert a gazdák mindennapi munkája nélkül nincs meg a mindennapi kenyerünk. És mivel a mindennapi kenyér megléte mindenki számára oly természetes, ezért hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy mennyi erőfeszítést kell ezért tenni. Rá kell mutatni arra, hogy ezért nagyon keményen meg kell dolgozni. Nagyon sokat dolgoznak érte a gazdák. Az ő jövőjüket is biztosítani kell. Védelemre van szüksége az európai gazdatársadalomnak, mert csak akkor tudunk mi, fogyasztók is biztonságban lenni, ha a mindennapi kenyerünk, a mindennapi élelmiszerünk friss, minőségi és egészséges.