A romákat is elborzasztotta a kislány brutális megölése

– Elnök úr, nemrég történt Szekszárdon egy megdöbbentő bűncselekmény, mely mondhatni az egész országban nagy visszhangot váltott ki.

– Úgy gondolom, nemcsak a magam, hanem minden jó érzésű ember nevében kijelenthetem, hogy a szekszárdi gyermekgyilkosság joggal háborít fel mindenkit – mondta Sárközi János József. – Ez azért is párját ritkító, mert ha valamely csoportra, úgy a cigányságra joggal illik a gyermekszerető jelző. Mióta az eszemet tudom, ilyesmi nem történt a megyében.

– Ön ismeri mindegyik érintett családot, a környezetet, a hátteret. Milyen következtetésre jutott?

– Induljunk ki abból, hogy a gyanúsított korábban gondozás alatt állt egy intézetben. Onnan azonban kiengedték. Kérdezem, hogy miért, kinek a közbenjárására, ki ebben a felelős? Van válaszom erre a kérdésre, de hadd ne szítsam az indulatokat.

– Ismerte az áldozatot is?

– Természetesen. Ott voltam a helyszínen, és olyan sokkoló élményben volt részem, hogy azt a legnagyobb ellenségemnek sem kívánom, ha létezik ilyesvalaki. A brutálisan meggyilkolt kislány igazi, cserfes, barátságos roma gyermek volt, táncolt, énekelt... Temetésére az ország minden részéből jöttek gyászolók, romák és nem romák egyaránt. Rengetegen fejezték ki részvétüket, úgy telefonon mint elektronikus levelekben, ugyancsak romák és nem romák. És itt hadd tegyek egy kis kitérőt. Én 1998 óta, tehát több mint húsz éve dolgozom a politika területén, alapvetően arra törekedve, hogy békésen éljen egymás mellett roma és nem roma. Örömmel mondhatom, hogy Szekszárdon nincs is különösebb gond, konfliktus, legfeljebb olyasmi, ami saját körön belül is bármikor bárkivel előfordulhat. A temetésen megjelent, talán többséget is alkotó nem roma személy a részvétével ismételten kinyilvánította, hogy először is emberek vagyunk, nem romák, illetve magyarok. Merthogy egy roma éppen úgy lehet magyar, mint egy nem roma. Ezzel együtt is magától értetődően azt kívánom valamennyi embertársamnak, hogy ilyen tragédiával soha ne szembesüljön. Bízom benne, hogy az igazságszolgáltatás a tettest – akitől maximálisan elhatárolódunk – kellő büntetéssel sújtja, és nagyon hosszú időre elszigeteli a tisztességes emberek társadalmától.

– Mint említette, több mint húsz éve foglalkozik a közügyekkel. Tevékenysége most új lendületet kapott azzal, hogy megválasztották egy új szervezet megyei elnökének?

– Valóban több mint húsz évről van szó, de a kezdetek óta van bennem némi rossz érzés. Méghozzá azért, mert két évtizede érzékelem azt, hogy a cigányügy nem halad előre kellő lendülettel. A vidéken élő cigánysághoz mintha nem jutnának el a felzárkóztatást szolgáló források. Nem áll szándékomban túlozni, de akár azt is kijelenthetem, hogy a rendszerváltás óta nem történt olyasvalami, amit mindenki joggal és büszkén vállalhatna, mint átütő és hiteles eredményt. Az integrációval, mint olyannal sem értek egyet teljesen. Én nemcsak cigánynak, hanem magyar embernek is vallom magam, és ezzel így van valamennyi roma is. Ezért nem integrálódni, hanem alkalmazkodni kellene. Ugyanakkor van az éremnek egy másik oldala is: itt élünk már mióta, de a cigányság minta nem mindig lenne teljes jogú állampolgár, nem a törvényi, hanem a társadalmi megítélés alapján. Ismét hadd szögezzem le: elhatárolódunk azoktól, akik nem akarnak tisztességes módon élni. De a tisztességesen élő romák iránt joggal várunk elfogadást.

– Akkor ez az alap, amire építkezik az új szervezet elnökeként is.

– Igen, ez az általános kiindulási pont a Fiatal Romák Országos Szövetségében (FIROSZ) is. Megyei elnökként ugyanakkor az imént említett általánosságon túl azt is képviselem, hogy a roma fiatalok kerüljenek olyan helyzetbe, mely a tanulás minél kiterjedtebb útjára vezérli őket. Ma már nemhogy a nyolc általános, de lassan azt érettségi sem garancia a munkaerőpiaci elhelyezkedésre. Farkas Lászlóval, az országos szövetség elnökével együtt azt szorgalmazzuk, hogy a romák igenis legyenek minél tanultabbak. Mert csak így van esély a felzárkózásra. A FIROSZ pedig meglátásom szerint alkalmas arra, hogy ezt a célkitűzést is minél hatékonyabban képviselje. Számtalan kedvező projektre van kilátás, emellett az általam egykoron útjára indított, jól működő kezdeményezéseket is szeretnénk folytatni. De javaslom, ezekre majd az októberi – reményeim szerint számunkra is sikeres – helyhatósági választás után térjünk vissza.

– Önnek volt egy bírósági ügye, melyen a vád befolyással való visszaélés volt. Lezárult megnyugtatóan ez az ügy?

– Nem tagadom, hogy valóban volt bírósági ügyem, de azt is elmondhatom, hogy rendeződött. A legfelsőbb szinten pont került az ügy végére, és bűncselekmény hiányában jogerős felmentő ítéletet kaptam. Bátran nézhetek bármely embertársam szemébe. S ahogy eddig, ezután is társadalmi munkában látom el közéleti feladataimat, ingyen szolgáltam és szolgálom a roma ügyet.

Család

Sárközi János József a konkrét célok között említette azt a segítséget, melyet a gyermekjóléti szolgálat számára kíván felajánlani. Mint roma vezető, van rálátása a veszélyeztetett családokra, a hivatalos végzés alapján nevelőotthonokban elhelyezendő kisgyermekekre is. Úgy látja, hogy a korábban számára megadatott véleményezési és egyetértési jog ismételt érvényesítése esetén közbenjárásával konfliktusoknak lehetne elejét venni. A családügyi politikánál maradva, nagyon fontosnak tartaná, hogy a Családi Otthonteremtési Kedvezményt – CSOK – minél több roma legyen képes igénybe venni. Ehhez bizonyos feltételek megváltoztatására lenne szükség, erre nézve is lennének javaslatai. Készül a FIROSZ országos fórumára és kampánynyitó majálisára, melynek a tervek szerint Mélykút ad otthont május 4-én.

A FIROSZ megyei szervezetének elnöke betekintést engedett néhány családi vonatkozásba is. Hangsúlyozta, hogy rengeteget köszönhet feleségének, akivel immár huszonkilenc éve házas. Fia és két lánya Szekszárdon, harmadik lánya Svédországban él.