Az aratóünnepen találkoztak a település elszármazottjai

Sok-sok előkészület előzte meg a múlt szombati aratóünnepet. Viharkár érte a települést nem sokkal a rendezvény előtt, de az önkormányzati dolgozók és az önkéntes segítők mind helytálltak, nagy köszönet jár ezért nekik – kezdte a program kapcsán Pajor Ágnes, Kisszékely polgármestere.

A faluban nyolcadik alkalommal rendeztek aratónapot, amelyen a két helyi csapat mellett három ozorai, két tolnanémedi, valamint egy-egy nagyszékelyi, pincehelyi, szakályi és simontornyai aratóbanda dolgozott a búza betakarításán. A munka végeztével megterítettek a tarlón, és a csapattagok elfogyasztották jól megérdemelt reggelijüket. Többek között kevert túró, sonka, kolbász, friss kenyér, paprika került terítékre. S míg falatoztak a bandák, az aratást szemléző Csepregi Ferenc és Májer József értékelte a terület tisztaságát, a kepék minőségét, az eszközök korhű jellegét és a reggelit is. Minden csapat emléklapot vehetett át, amelyen szerepelt a tagok névsora és csoportképe, továbbá kenyeret, bort és egy helytörténeti kiadványt kaptak ajándékba. Sorrendet nem állítottak fel, ugyanis nem a verseny, hanem a hagyományőrzés volt a rendezvény legfőbb célja.

Ennek megfelelően a helyszínre érkező érdeklődőket és az aratókat szekéren szállított hordókból kínálták borral – kékfrankos rozéval és fehér rizlingszilvánival –, illetve friss vízzel, köszönhetően Kistamás Gábornak és Nemess Viktornak. – Májer Józsi bácsi kezdeményezte, hogy a tavalyi nyitott pince után idén inkább települjünk ki. Ebben segítségünkre volt Nádori Anti kocsmáros – mondta Kistamás Gábor. Hozzátette, hogy a stand kialakításánál is a hagyományos elemek használatára törekedtek, és nádtető adott árnyat a hűsölésre vágyóknak. De nemcsak a szomjukat olthatták ott, hanem zsíroskenyérrel, sajtfalatkákkal is kínálták a vendégeket.

Májer József elmondta, hogy a kisszékelyiek számára fontos, hogy alkalmazkodjanak a falu hagyományaihoz. Kis lélekszámú, háromszázhúsz fős a település, de ilyenkor megugrik a létszám, hiszen sok elszármazott hazatér, ráadásul az idén a Kisszékelyiek Baráti Találkozóját is ekkor rendezték. A programon nemcsak azokat látják vendégül, akik egykor a faluban laktak, vagy felmenőik révén kötődnek a településhez, hanem az odaszármazottakat is. – Kisszékely mindig befogadó település volt. A tatárjárás és a törökdúlás után is lakott maradt, majd jöttek a svábok, a felvidékiek, és mindenki megtalálta a helyét a településen. Sőt, amikor a német származásúakat ki akarták telepíteni, megvédte őket a közösség. Ez az összetartás és Kisszékely természeti adottságai, valamint a tiszta levegő most is vonzóvá teszi a falut azok számára, akik a nyugalmat és a csendet keresik – hangsúlyozta Májer József.

Borbás Sanyi bácsi, a rendezvény egyik legidősebb kaszása a régi aratásokat idézte fel. Elmondta, hogy már gyerekkorában megtanulta a különböző paraszti munkákat. A kaszálás az egyik legkedvesebb tevékenysége, és mint mondta, ha tehetné, naponta végezné. Ez az egyik oka annak, hogy minden évben részt vesz az aratóünnepen.

Kisszékelyi sajátosság, hogy a kévéket csádéval kötik össze. Ez a mocsári és parti sás kiváló a kötélkészítéshez, a levelén ugyanis apró horgok vannak, így nem esik szét a kötél – avatott be Horváth András. Az aratás megkezdése előtt már megfonták a köteleket, előkészítették a területet mondta el Ságvári József. Ő vezette azt a lovaskocsit, amellyel minden aratócsapattól begyűjtöttek egy-egy kévét, és elszállították azokat a szérűskertbe, vagyis a rendezvény központi helyszínére. Itt egy 1800-as évekbeli, osztrák gyártmányú cséplőgépet is beüzemeltek, amelyből csupán kettő készült a világon.

Az érdeklődők megismerhették, miként lesz a gabonából kenyér. Sőt, mindenki maga dagaszthatta a tésztát. Az ebédről két sárbogárdi szakács, Nagy Dezső és Tarr János gondoskodott, és főztek gulyást a négyszáz vendégnek. A délutáni Kisszékelyiek Baráti Találkozóján Csepregi Ferenc bemutatta legújabb helytörténeti munkáját, amely az elmúlt harminc évre tekint vissza, és a korábbi találkozók emlékeit is visszaidézi. A rendezvényen Süli János miniszter is tiszteletét tette.

A Szent György vértanú templomban hálaadó szentmisét tartottak, majd a résztvevők megkoszorúzták a Hősök emléktábláját, illetve a templomlépcső alatti kopjafánál felolvasták azok nevét, akik a legutóbbi találkozó óta, az elmúlt öt évben hunytak el. Az ünnepélyes eseményt Bognár Cecil tárogatóval és énekekkel kísérte. A kulturális műsorban helyi és környékbeli hagyományőrzők léptek fel, aztán a táncházban bárki megtanulhatta a kisszékelyi lépéseket, a napot záró bálban pedig végképp mindenkit megtáncoltatott a Fox zenekar.