Sisi népszerűsége töretlen: kedvelik Lajtán innen és túl

Teljes nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach, becenevén Sisi. Az akkori Bajorország fővárosában, Münchenben született 1837. december 24-én. 1854-ben vezette őt oltár elé Ferenc József. Kora legszebbnek tartott uralkodófelesége volt.

– Az egyetemen az a Katona Tamás professzor volt a tanárom, aki sokat foglalkozott ezzel a korral, benne Erzsébet királynéval is – mondta el lapunknak Süveges Zoltán. – Így kaptam kedvet én is ennek az időszaknak és benne jeles személyiségének a tanulmányozására. A szakirodalom áttekintésekor nyugtázhattam, hogy a magyarországi királynékat tekintve Sisi páratlan népszerűségnek örvendett. Emléke halála után több mint száz év elteltével is él.

Süveges Zoltán megosztotta olvasóinkkal a saját képzetében élő Sisi képet. Először is megerősítette azt, hogy Erzsébet királyné valóban kedvelte a magyarokat. Bizonyára ez is közrejátszott abban, hogy saját lehetőségeihez mérten részt vállalt abban a munkában, mely a kiegyezéshez vezetett 1867-ben. Nem tudunk arról, hogy egyéb politikai jellegű kezdeményezése lett volna bármikor is – húzta alá Süveges Zoltán, aki azt is hangsúlyozta: Sisi modern nő volt, fogyókúrával és tornázással tartotta karban magát, különböző „csodaszerekkel” kezelte a bőrét és a haját. Korát megelőző szépségeszmény volt, követendő példát mutatva az akkori nők számára.

Mindezek ismeretében annál szomorúbb az a tragikus vég, amiben osztályrésze volt. Ugyanis 1898. szeptember 10-én Genfben egy merénylő áldozatául esett. Szükségszerű volt ez a vég, avagy el lehetett volna kerülni? – tettük fel a nem titkoltan elméleti, spekulatív kérdést Süveges Zoltánnak.

– Ebben az időszakban Sisi, különböző okokból adódóan, rengeteget utazott – hangzott a válasz. – Egyik ilyen utazása alkalmával érte őt a merénylet, a halálos szúrás egy kiélezett reszelővel. Ha ezeket az éveket, a XIX. század végét tekintjük, akkor meg kell állapítanunk, hogy politikai irányzatként már megjelent az anarchizmus. Ez az irányzat merényletekkel igyekezett az államgépezetet meggyengíteni. Bár Sisi inkognitóban utazott, történhetett valamilyen indiszkréció, mely ismertté tette genfi tartózkodását. Ennyi elég is volt a merénylőnek...

„Dicsfény födi” máig Sisi alakját

A királyné meghalt – vetette papírra Mikszáth Kálmán. „Valami misteriósus dicsfény födi az ő alakját, mintha régen, nagyon régen élt volna egy királyné, aki minket nagyon szeretett, aki értünk sokat tett. Hogy mit tett, nem bírjuk elemezni, történetkönyvek, okmányok, krónikák nem hirdetik világosan, de az érzésekben ott él és mint bizonyosság él az a tudat, hogy ez a szent asszony őrködött a nehéz órákban Magyarország fölött, hogy az ő szívéből, melyet most átvert a gyilkos tőre, fakadtak ki elsőbben azok a sugarak, melyek most elöntenek fényükkel, melegükkel.”