Baka István költő műfordítói oldalát emelték ki

A költőként közismert Baka István (1948–1995) műfordítói oldalát emelték ki irodalomtörténészek a beszélgetésen, mely a Baka István Alapítvány és a Wosinsky Mór Megyei Múzeum égisze alatt zajlott le a múzeum könyvtárában. A rendezvényen jelen volt mások mellett Baka Tünde, a szekszárdi születésű költő özvegye és Gacsályi József szekszárdi költő is.

Mint elhangzott, Baka István úgy szokott szóba kerülni, mint költő, esetleg prózaíró, drámaíró, azonban műfordítóként ritkábban emlegetik, noha ilyetén életműve is jelentős. Nem megrendelés, hanem személyes ihletettség alapján választott lefordítandó műveket, és amivel Baka foglalkozott, az nagy költészet volt. Az új Puskinnak nevezett Joszif Brodszkij Új élet című kötetét tartják Baka csúcsműfordításának, ebből is külön méltatták a Húsz szonett Stuart Máriához című költeményt.

Baka műfordítására a pontosság jellemző, a versmértéket is egészen pontosan visszaadja; ugyanakkor a költő világát is. Jelentőségét fokozza, hogy az orosz költészet utolsó nagy fordítója ő, olyan orosz szerzőket ismertetett meg a magyar nyelvű olvasókkal, akikkel másutt nem találkozhattak volna.

Borítókép: Irodalomtörténészek, irodalomkedvelők voltak a beszélgetésen