Az evangélikus gyülekezet „first ladyje” több könyvet is jegyez

Egy papné titkos naplójából. Ezzel a címmel jelent meg tavaly év végén Füller Tímea legújabb kötete, amely az Evangélikus Élet című folyóiratban közreadott írásait, illetve több új történetet is tartalmaz. A tengelici evangélikus gyülekezet „first ladyje” a saját és családja életébe nyújt ez által betekintést, mindezt sok-sok humorral, könnyed, szórakoztató stílusban. Erről mesélt nekünk is.

Elmondta, hogy a férje, Füller Mihály györkönyi, őt viszont jóval messzebbről, egy jóval nagyobb településről, Hajdúböszörményből sodorta a sors Tengelicre. Sárszentlőrincen ismerkedtek meg egy gyerekek számára szervezett táborban, ahova Tímea gyülekezeti segítőként érkezett, Mihály pedig az ottani lelkészt helyettesítette éppen. Egy évvel később, 1996-ban kötöttek házasságot, így Tímeából Tengelicen papné lett. Mi több, „tisztelendő néni”, sokaktól ugyanis ezt a megszólítás kapta, mindössze 24 és háromnegyed évesen. Mint mondta, a településre költözés után elkezdte a barátkeresést, és mivel a gyülekezettel volt igazán aktív a kapcsolat, sok idős nénike lett a barátja. Aztán amikor az első gyermekét várta, több fiatallal is ismertséget kötött.

A Füller családban öt gyermek született, és ahogy jöttek szépen, sorban, idővel a gyerekek barátai is megjelentek, így rendre népes banda verődött össze náluk. Ez szinte gyermekmissziós munkát jelentett a házaspárnak, és ez adta az ötletet ahhoz, hogy gyermekfoglalkozásokat, táborokat szervezzenek. Lett bábcsoport, kézműves-foglalkozások, kirándulások. – Ebben tudok otthonosan mozogni, nem a kiskosztümben – tette hozzá Tímea.

Arról is beszélt, hogy év közben is tartanak gyerekklubot, amolyan minitáborokat, ahova elsősorban az általános iskolás korosztályt várják. Időnként megjelennek azonban fiatalabbak is – mert miért ne jöhetne a kistestvér is –, illetve az idősebbek, akik visszatérőként, immár segítőként részesei a programnak. A férj nemcsak Tengelicen, hanem Pusztahen­csén, Kölesden, Kistormáson és Jánosmajorban is ellát lelkészi szolgálatot, így aztán Tímea sem csak lakóhelyükön foglalkozik gyerekekkel. Korábban zenetanárként dolgozott, ezért főként délután tartott órákat. Ötödik gyermekük születése után viszont már nem tért vissza, hanem elvégezte a hit­oktatói képzést, és ez lett a főállása. Most délelőttönként tart hittan­órákat, és a nap második felében jut idő a többi teendőre. A zenetanárságból maradt a Mécses Csoport nevű, helyiekből álló kórus. És ahogy Tímea az egyik írásában férjéről elárulta: ő bizony ­„kórusszédelgő”­, ugyanis amerre jár, kórust szervez. Így lett Pusztahencsének az Élővíz és Kölesdnek a Mustármag nevű énekegyüttese.

Tímea életében az írás kölyökkora óta jelen van. Mint mondta, az olvasós gyerek előbb-utóbb irkálni kezd, és így volt ez vele is. Amikor tanítani kezdett, akkor a szabad hétvégéit egy levelező tagozatos újságíró iskola elvégzésére szánta. Jelenleg az Evangélikus Élet gyermekrovatát szerkeszti, és a gyülekezeti hírlevélbe is ír. Az Egy papné titkos naplójából a negyedik önálló kötete, több írása pedig gyűjteményekben jelent meg.

Gyermekeik közül ma már csak a két kisebb él a házaspárral. Legidősebb, huszonkét éves lányuk gyógypedagógus, és Győrben él a férjével. Huszonegy éves lányuk a marketing irányába mozdult, nemrégiben érettségizett, tizen­nyolc éves lányuk pedig építészmérnöknek tanul. Egy tizenkét éves lányt és egy tízéves fiút nevelnek még. Tímea azt mondta, sokszor volt nehéz, de rengeteget lehet tanulni a gyerekektől, velük és rajtuk nevetni, és elevenen tartják az embert. Ezek pedig már a jutalomévek, amikor azt látja, milyen jó fej felnőttekké váltak az idősebb lányai. Hozzátette: mindenkit arra buzdít, hogy legalább két gyermeket vállaljon, mert egy gyereknek csak akkor van meg mindene, ha testvére is született. Abba is beavatott, hogy egy szem fiuk autistaként jött a világra. Ez újfajta kihívásokat hozott, de ahogy Tímea fogalmazott: a kisfiú lággyá teszi a családot. Nagyon sokat tanulnak tőle, mert annyi jószívűség van benne, mint kevesekben.

Önálló kötetei mellett írásai különböző válogatásokban is szerepelnek

Füller Tímea első önálló kötete a Tök Tóbiás című karácsonyi mese volt 2006-ban, amely mind elkelt. Ezt követte 2014-ben a Tócsatükörben című, novellákat és tárcákat tartalmazó kötet. Ezt egy évvel később újranyomták. Tavaly adták ki a Szívrázó címet viselő novellás kötetét, majd az Egy papné titkos naplójából című könyvét. A Tavaszi zsongás című novellaválogatásba 2003-ban egy írása került be, a 2005 végén megjelent Gyermekvár 1 című kötetbe két sorozata, míg a 2017-es, A szabadság hét színe címet viselő, elmélkedéseket és imákat tartalmazó kötetbe szintén egy írása. A Harmat Kiadó 2005-ben hirdetett pályázatot Kétbalkezes keresztény humor címmel. Ezen Füller Tímea különdíjat érdemelt, és a Válogatott kétbalkezesek című kötetbe három írását választották be. 2018-ban a Média a Családokért című pályázaton ugyancsak különdíjjal jutalmazták jelölést kapott írását. A Mécses Csoport 2000-ben jelentkezett egy lemezzel, amely a Nézzétek ezt a kisgyermeket címet kapta, fiatal szülőknek kínált dalokat, elmélkedéseket. Tímea ehhez írt szövegeket.