Mussolinivel szimpatizált a futurista irányzat

A 20. század első évtizedében a politikai helyzet Itáliában is időszerűvé tette a tűnődést, hogy mi lesz az országgal, a nemzettel. A futurizmust költők indították és nevezték el, ők fogalmazták a manifesztumokat, de megvalósításában a képzőművészek és építészek is részt vettek. Első manifesztuma 1909-ben jelenik meg Párizsban. A 30-as évekig szakadatlanul jelennek meg futurista manifesztumok. Egyetlen más irányzatnál sem látjuk ennyire világosan a szociális érzékenység, a kulturális javítószándék és a politikum egymásra hatását. Bizonyosfajta kreatív előre rohanás ez: avantgárd program.

Itália marad a maga feudális, erősen vallásos hagyományai és kötöttségei közt, gazdaságát egy zárt autarch rendszerben működteti. A futurista irányzat propagandisztikus, agitatív jellege mellett politikai együttműködésre kényszerül, főleg Észak-Itáliában. De az oroszoknál is jellemző ez. Egy arisztokratikus, polgári kultúrával szembeni magatartásra készteti a tagadásban érdekelt szociális rétegeket. Sok orosz festő a francia iskolázottság mellett egy történelmi pillanatban, főként 1905 után állást foglal egy avantgardista pálya megvalósítása érdekében.

A futuristák felidézik a homunculus- és gépembercsinálásokat, programozásokat, játékautomatákat. A gépember kérdése főleg a kései futurizmusban fontos, mely már a fasizmussal is parolázik; Marinetti és Mussolini 1915-től kezdve számos politikai eseményen lépnek fel együtt. A mozgalmak szét is válnak, mert mások a fasizmust, a felülről vezérelt társadalomalakításnak ezt a kivételesen tiszta formáját nem fogadják el. Sok művész meghal az első világháborúban – a háborúban, melyet némelyikük az erkölcs legmagasabb rendű akciójának tartott. Ez – úgy tűnik – fiaskó volt.

Elvetik az erős vallásosságot és az Itáliát ekkoriban meghatározó szellemi közállapotokat. Próbálják tagadni ezeket, de kockázatos a helyzetük, mivel kapcsolatot akarnak teremteni a tömegekkel, propagandisztikus művészetet akarnak csinálni. Kerülik a klerikális típusú témákat, melyek néha szerepet kapnak ironikus formában. Krisztus szenvedéseivel azonban nem játszanak. Az olasz futurizmus kerüli a nyílt állásfoglalást a teológiai, vallási, biblikus témákban, illetőleg a kereszténység tényével kapcsolatban.

A futurizmus a jelek, a technika használatában ráhagyatkozik a kétezer éves európai kultúra örökségére. E képzőművészeti változásigény jelentéstani bázisa nem tud ugyan elszakadni a hagyományos nyelv jelentéseitől és formáitól, de megpróbál az európai képzőművészet rendelkezésre álló alakzatait is igénybe véve új formákat teremteni, melyek bár meghökkentőek, rövid idő alatt stílusteremtőek lesznek, és olyan periférikus országokban is nagy hatást tudnak kelteni, mint Magyarország.

Az első futurista verseket Komját Aladár elkezdte fordítani. Kassák Lajos nagy apologétája volt a futurizmusnak. Tisztán azonban nem jelenik ez meg itthon. Van egy-két követője és fordítanak verseket, de periódusa nálunk összeér a fauvizmussal és a dadával is. A Művészettörténeti Szabadegyetem következő előadása február 10-én lesz a Művészetek Házában.

Borítókép: Dr. Aknai Tamás művészettörténész ezúttal a futurizmusról beszélt