A hónap műtárgya is emlékeztet a békediktátumra

Ezek közül a nemzeti témájú tárgyak közül való az az irredenta plakett, amely a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban a június hónap műtárgya. A plakettet – melynek része az elcsatolt vármegyék földjéből néhány porszemet tartalmazó réztok is – Mácsainé Iván Éva történész muzeológus mutatta be.

A plakett a tömegek számára könnyen elérhető változata volt annak a Nemzeti Ereklyének, az Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület által kibocsátott okmánynak, melyet a hatvanhárom vármegye címerével díszítettek és földdel töltött szelencével láttak el. Ez az okmány két méretben volt elérhető, a kisebb változat magánszemélyeknek készült, a nagyobbat pedig hivatalok vásárolhatták meg. Érdekesség, hogy a Nemzeti Ereklye egy díszpéldányát a Nemzeti Ereklye Országos Bizottsága a korszak ünnepelt hősének Lord Rothermere-nek adományozta. Az angol lord azáltal vált népszerűvé Magyarországon, hogy saját lapja, a Daily Mail hasábjain kiállt a magyar revízió, azaz Trianon felülvizsgálata és a területi rendezés mellett.

A Wosinsky Mór Megyei Múzeum újkortörténeti gyűjteményében található műtárgy 12 centiméter magas és 9 centiméter széles. A réztokon Nagy-Magyarország alakú kivágás található. A táblán ez a felirat található: „Nemzeti ereklye – hatvanhárom vármegyénk vérrel, verejtékkel áztatott földjéből, hűséggel őrizzük e néhány porszemet. 1000 éves jussunk, igazságunk megszentelt pecsétje ez.” A megyék földjéből egy-egy porszemet megőrző szelence körül a Szózat egyik emblematikus sora olvasható: „Ez a föld melyen annyiszor apáid vére folyt.” A plakett hátoldalán egy körpecsét látható, melynek felirata a következő: „Őfelsége József kir. főherceg védnöksége alatt álló Országos Magyar Hadimúzeum Egyesület.” Ezt az egyesületet a Magyar Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum alapította 1924-ben. Az 1929-ig fennálló szerveződés fő feladatai közé tartozott a hadi személyek, események és színhelyek kultuszának ápolása, emlékezetének nyilvános, ünnepélyes és maradandó jellegű megörökítése.

A plakettre felvitt Nagy-Magyarország kép, a többi jellegzetes motívummal együtt először emléktárgyakon, később már a hétköznapi használati tárgyakon is megjelent. A gyermekek iskolai füzeteit ezek a jelképek és feliratok díszítették.

Otthoni nevelésükre pedig piacra dobtak olyan társasjátékokat is, amelyek Nagy-Magyarország visszaszerzését propagálták. Népszerű tárgyak voltak például a Trianonra emlékeztető jelvények, a revizionista jelszavakkal vagy a Magyar Hiszekegy soraival díszített falvédők, plakátok, képeslapok, ceruzák, gyertyatartók, szódás palackok, gyufás skatulyák.

Ezekben a mementónak szánt jelképes tárgyakban a két világháború közötti korszak emberei – a nagyszüleink és dédszüleink – hitüket, értékrendjüket, fájdalmukat hagyták ránk, az utókorra.

A trianoni döntés súlyos, közvetlen hatással volt az életükre, és hatással van mind a mai napig mindannyiunk életére is.

Nemzeti gyásznap

A trianoni békediktátumot a magyar társadalom égbekiáltó igazságtalanságként fogta fel. Aláírása napján, június 4-én az üzletek, iskolák zárva maradtak, a napilapok gyászkerettel jelentek meg, Budapesten százezrek tüntettek. Az országzászlót ettől kezdve csak félárbocig vonták fel. Ez ismétlődött meg november 13-án, amikor a nemzetgyűlés tárgyalta és elfogadta a békeszerződést.

A revízió vágya áthatotta a társadalom minden rétegét és a revánspolitikához kapcsolódó irredentizmus – az elvesztett területek visszaigénylése – beszivárgott az élet minden területére. Megjelentek az irredenta jelszavak: a „Nem! Nem! Soha!”, az „Így volt, így lesz!”, a „Mindent vissza!” Vagy például a „Csonka-Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország!”. Papp-Váry Elemérné Magyar Hiszekegy című verse nemzeti imádsággá vált, megzenésítve elmaradhatatlan része lett az ünnepségeknek. Ez a szellemiség mutatkozott meg az ifjúság hazafias nevelésében is. Rendszeressé váltak a trianoni megemlékezések, egyre több irredenta emlékművet avattak.