A hagyományokra épül az identitásunk (videó)

A Sárközi Lakodalom idei fő helyszínén, Bátán folytatódott az eseménysorozat szombat délelőtt. Elsőként egy régi, különleges szokást, a faragott evezős udvarlást mutatták be, amely a Duna szemközti partjain fekvő két településen, Bátán és Szeremlén volt gyakorlat és a lényege az volt, hogy fiúk annak jeléül adtak a lányoknak faragott evezőt, hogy tetszik nekik, és szeretnék feleségül venni őket.

Az esemény egyik fontos helyszíne a bátai tájház volt, ahol többen is köszöntötték az egybegyűlteket. – Egy szép és fontos nap részesei lehetünk. A Sárköz településeinek elengedhetetlen a hagyományok tisztelete és ápolása, hiszen ezekre épül az identitásuk – fogalmazott Horváth István, a térség országgyűlési képviselője, aki szerint fontos, hogy a gyerekeket minél kisebb kortól erre okítsuk.

A leghatásosabb nevelés a jó példa, amikor az anyukák és a nagymamák vagy éppen az apukák mutatják a példát a gyermekeik számára, tette hozzá, kiemelve a népviselet szerepét, amely anyáról lányra vagy unokára öröklődik. Ezeknek komoly értéke, becsülete van a sárközi családok körében. – Éljük meg közösen magyarságunkat, sárközi identitásunkat – biztatta a hallgatóságot a képviselő.

Csonka-Takács Eszter, a szentendrei Skanzen Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának vezetője szerint Sárköz is része annak a nagy közösségnek, amely egyesíti Magyarország szellemi kulturális örökségeit, azokat az élő közösségi hagyományokat, amelyeket a múltból, az őseinktől örököltünk, azt a tudást, amelyet a jelenben is gyakorolnak a hagyományőrzők, és visznek tovább a jövő nemzedékei számára is.

A tájházban berendezett "lányos háznál" szombat kora délután megtörtént a menyasszony öltöztetés, majd a vőlegény a vőféllyel együtt kikérte a lányt a szüleitől. A menyasszony bátai szokás szerint négy alsószoknyát és fehér esküvői ruhát viselt, eltérően a sárközi falvak hagyományos, színes öltözetétől, díszes pártájától. A különbség oka az, hogy a sárközi települések között egyetlenként Báta többségében katolikus vallású falu maradt. Az arát a polgármester, Huszárné Lukács Rozália öltöztette be, miközben a helyi ruhadarabok történetéről, viselési módjáról beszélt a hallgatóságnak.

A készülődés közben sikerült szót váltanunk a Sárközi Lakodalom főszereplői közül az ifjú pár hölgy tagjával, Karádi Anitával. Mint mondta, a "vőlegénnyel", Imrő Péterrel valóban egy párt alkotnak immár nyolc éve, ennek ellenére még nem tartanak a házasságnál – a valóságban nem történt még meg a leánykérés sem –, de tervezik. Anitától megtudtuk, mindketten bátaiak, immár 28 évesek, így rövidesen mindenképpen összeházasodnak majd. Mint kiderült, Péter a mezőgazdaságban dolgozik, Anita pedig az egészségügyben. A menyasszony elárulta, kicsit izgul az esti műsor miatt.

A tájháznál történt események után a lakodalmi menet, élén a fiatal párral, elindult a Szent Vér Bazilikához, ahol megáldották a menyasszony koszorúját és a vőlegény bokrétáját. A menetben felvonultak a meghívott hagyományőrző együttesek tagjai is, akik több körben bemutatták a nevezetes százszoknyás táncot.

A lakodalomban sok érdekes népszokást is felelevenítenek, így például a menyasszony "kifuttatását". A régi szokás szerint, a lakodalmi vacsorán a vőfély éjfél előtt kitáncoltatja a menyasszonyt a teremből, gyertyát tesz az ujjai közé, az általa énekelt dal mindhárom versszaka után elfúj egy-egy gyertyát. Az utolsónál egy abrosszal takarják le a menyasszonyt, és "kifuttatják".

Ez azt jelentette, hogy vége lett a menyasszonyságnak, átöltözik, és mint új menyecske jön vissza az ünneplőkhöz a menyecsketáncra. A lakodalmi menüt ezúttal természetesen a bátaiak készítették. A hagyományok szerint az ételsor része a bátai fokhagymás marhasült, amelyet kaláccsal kínálnak.

A hagyományőrző programot, mint ismert, 1966 óta rendezi meg közösen a népművészetéről ismert tájegység hat települése, Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény, Pörböly és Sárpilis, a házigazda minden alkalommal más község. A mostani lakodalmon a belső és a külső Sárköz településeinek folklórcsoportjai is részt vesznek például Bogyiszlóról, Kalocsáról, Szeremléről és Zengővárkonyról.

Miként beszámoltunk róla, az esemény csütörtökön Decsen, a sárközi települések emlékművének megkoszorúzásával, lakodalmi ételek főzőversenyével, Őcsényben pedig kézműves-kiállítással kezdődött. A gyermek táncegyüttesek seregszemléjét másnap, Sárpilisen rendezték, míg Alsónyéken folklórestet tartottak.

Az alkalomból Bátán kiállítás nyílt az Ady Endre Művelődési Ház kiállítótermében, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi kulturális örökségek Magyarországon című fotóanyagából. A Sárköz, népművészetének köszönhetően, 2012-ben került fel a szellemi kulturális örökség hazai listájára.