Két akadémikus tartotta az előadásokat

A hazai történettudomány kiemelkedő személyiségeit fogadta szombaton a Völgységi Múzeum. A bonyhádi intézmény – telt házas – közönsége a Múzeumok Őszi Fesztiválja rendezvénysorozat keretében  prof. dr. Visy Zsolt, valamint prof. dr. Balogh Margit előadását hallgathatta meg. A hivatásukban mértékadónak számító tudósokat Szabó Tibor, Bonyhád alpolgármestere és dr. Farkas István Gergő, a múzeum igazgatója köszöntötte. 

Prof. dr. Visy Zsolt régész, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa a római limesről, annak Tolna és Baranya vármegyei szakaszáról tartott előadást. A limes latin szó, ez a megnevezése a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonalnak. 

Magyarországi szakasza a Duna mentén húzódott. Tolna vármegyében Bölcske, Paks, Tolna és Őcsény, Baranyában pedig Dunaszekcső és Mohács területén, illetve közelében maradtak meg római limes emlékek, de a feltárás még nem teljes. Prof. dr. Visy Zsolt többek között érzékletesen bemutatta, hogy milyen is lehetett a római katonák élete ezen a határvidéken, melynek túloldaláról ellenséges, barbár törzsek betörése fenyegetett. A dunai limes vonalának németországi-ausztriai-szlovákiai szakasza egyébként felkerült az UNESCO világörökségi helyszíneinek listájára, remélhetőleg így lesz majd a magyarországi szakasszal is. 

Prof. dr. Balogh Margit történész, a Magyar Tudományos Akadémia nagydoktora, a Történelemtudományi Intézet főigazgató-helyettese a Mindszenty-per történetét ismertette. Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket, Magyarország prímását a kommunista hatalomátvétel után, 1948. december 26-án vették rendőrhatósági őrizetbe hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, kémkedés és valutaüzérkedés koholt vádjával. 

A koncepciós eljárás végén a bíróság Mindszenty bíborost életfogytiglani fegyházbüntetésre, politikai jogaitól való megfosztásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Prof. dr. Balogh Margit idevágó tanulmányában így fogalmazott: „A szovjet mintát majmoló eljárás megmérgezte a hangulatot, visszatetszést és félelmet keltett a közvéleményben.” A bíborost egyébként az 1956-os forradalom szabadította ki akkor már házi őrizetéből. A forradalom leverése után a budapesti amerikai követségre menekült, ahonnan 1971-ben távozhatott külföldre.

Az előadások után a közönség Gábor Zsolt muzeológus, valamint Szabó Tibor történész muzeológus kalauzolásával sétát tett Bonyhád történelmi belvárosában. Az érdeklődők megtekintették a katolikus templomot és környezetét, valamint a város zsidó építészeti emlékeit, így a két zsinagógát. Az esti órákban pedig dr. Farkas István Gergő tartott tárlatvezetést az Ermel-Vojnits Mauzóleumban. 

Az 1905-1907 között épült neogótikus sírkápolnában az az Ermel-Vojnits Erzsébet nyugszik, aki a bácskai nemes bajsai Vojnits Barnabás és a bonyhádi Perczel Etelka, az ifjú Vörösmarty Mihály egykori múzsájának gyermekeként Szabadkán látta meg a napvilágot. Az építményt 230 négyzetméter belső díszítőfestés, 16 ólomüveg ablak, továbbá új vörösréz tetőfedés ékesíti.