A magyar fiatalok szemlélete családbarát, házasság- és gyermekpárti

Traumáinkon innen és túl címmel tartott előadást a Léleképítő vendégeként a Garay János Gimnázium dísztermében hétfőn este Skrabski Fruzsina, dokumentumfilm-rendező, újságíró, akiknek jó néhány közismert dokumentumfilm fűződik a nevéhez. Néhány éve Traumáinkon innen és túl címmel készített dokumentumfilmet, ám ezen az estén nem maga a film, hanem főként a téma állt az előadás középpontjában, amit, mint mondta, azért is választott a filmrendező, mert eköré épülnek az általa vitt ügyek.

Az előadásban szó volt néhai szüleiről, a magyar lelkiállapotot kutató mérnök-szociológus Skrabski Árpádról és az orvos-pszichológus Kopp Máriáról, a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom megalapítóiról, akik a szekszárdiak előtt sem ismeretlenek. Olyannyira nem, hogy éppen Kopp Mária volt a 2000-ben elindult Léleképítő legelső vendége. Skrabski Fruzsina, ahogy fogalmazott, megörökölte a mozgalmat a szülei halálával. Amikor szülei elmentek, úgy érezte, tovább kell vinnie valamilyen módon a Három Királyfi Három Királylány Mozgalmat, hogy ne haljon el az is, amit elkezdtek és a feladatra ma is egyfajta szolgálatként tekint. Mint mondta, kellő szaktudás híján természetesen nem tudta ott folytatni, ahol a szülők abbahagyták, hiszen Kopp Mária idején ez egy komoly tudományos kutatásokra épülő kezdeményezés volt, amely mostanra átalakult egy szemléletformáló és közösségépítő mozgalommá. 

Beszámolt arról, hogy kutatásaik alapján mi gátolja a fiatalokat abban, hogy több gyermeket vállaljanak annál, amennyi végül megszületik. Mint mondta, mozgalmuk ma már ritkábban végez kutatást, de az egyik ilyen volt, amit 2017-ben, az akkori egyetemisták körében végeztek. A család- és karrierkutatásból egyebek mellett az derült ki, hogy a fiatalok átlagosan két-három gyermeket szeretnének vállalni, 90 százalékuk pedig házasságban képzeli el a jövőjét. 

– A fiatalok szeretnék ezeket a gyermekeket, tehát kimondhatjuk, a magyar fiatalok szemlélete családbarát, házasság- és gyermekpárti  – hangsúlyozta Skrabski Fruzsina, aki beszélt arról is, hogy néha miért nem valósul meg a több gyermek vállalása. A kutatás szerint a fiatalok ennek okaként elsősorban a társtalanságot nevezték meg, hogy nem találnak megfelelő párt, másodsorban azt, hogy félnek a szülői szereptől, amelyért szerinte a traumák – a sok válás, a rossz családi minta – is felelősek. 

Rámutatott: az okok között csak a harmadik helyen szerepeltek az anyagi és a karrierrel kapcsolatos félelmeik, tehát szerinte a traumákat kellene valami országos terápiával orvosolni, hogy ezeket a szorongásokat, a komoly kötődési problémáikat, a kapcsolati készségek-, tudás és minta hiányát valahogy felül lehessen írni. Mindez nem egyszerű feladat – vallja, különösen, hogy tapasztalataik szerint a korábbi generációakkal ellentétben, akik abban hittek, hogy majd az utódaiknak jobb, lesz, hosszú idő óta a mostani az első generáció, amely úgy véli, a gyermekeiknek rosszabb lesz, ezért sem érdemes utódokat vállalni. Motiválatlanok, nem látnak perspektívát, csak élményekre vágynak – sorolta Skrabski Fruzsina, aki szerint éppen azok a tulajdonságok hiányoznak belőlük, amelyek ahhoz szükségesek, hogy boldogok legyenek.

Mint mondta, a kutatások szerint a hosszú élet, a boldogság és mentális egészség titka a sok mozgás, a megfelelő életcél és főként az összetartó nagy család, valamint az erős helyi közösség. A társas támogatás elengedhetetlen a gyermekvállalásnál. Akkor születnek meg a kívánt gyermekek, ha erős helyi közösségek jönnek létre – véli. Szerinte a fiataloknak vissza kell adni a hitét abban, hogy jó dolog vallásosnak lenni, nagy családban élni. A Három Királyfi Három Királylány Mozgalom, mint mondta igyekszik tenni ezért. Fesztivált szerveznek, párkapcsolati képességeket fejlesztő tréningeket tartanak, családbarát díjat adományoznak az arra érdemes cégeknek – számolt be Skrabski Fruzsina.

A traumák kapcsán természetesen a dokumentumfilmjeiről, így például a szovjet katonák által megerőszakolt nőkről készült alkotásról és azokról a súlyosan traumatizált emberekről készített dokumentumfilmjéről is beszélt, akik az átélt szörnyű tapasztalatok ellenére ma már teljes és boldog életet élnek. Legelső filmjéről, a Biszku Béláról forgatott dokumentumfilmjéről, annak hátteréről, a készítés előzményeiről, körülményeiről részletesen mesélt a Garay János Gimnázium dísztermében összegyűlt szép számú hallgatóságnak.