A kényszerpihenő után az ASE fiataljai is vízre tették a hajót

A koronavírus-járvány miatt bevezetett óvintézkedések miatt március közepe óta kirándulókkal és a sportolni vágyókkal, legfőképpen futókkal lehetett találkozni a töltésen és a Duna-parton. A héten azonban már a paksi klub valamennyi korosztályában elindult a munka, a kajakosok és kenusok hosszú idő után újra birtokba vették főhadiszállásukat.

A péntek délutáni edzés előtt negyed órával az első fecskék is megérkeztek a csónakházhoz, voltak, akiket a szüleik hoztak autóval, de voltak, akik amolyan bemelegítésképpen kerékpárral érkeztek. Az időjárás ezt lehetővé is tette, s kegyes is volt a sportolókkal, hiszen szélcsendben, szinte már tökéletes körülmények közepette kezdhették meg a napi feladatok elvégzését.

„Számukra ezen a héten kezdődtek el újra az edzések, heti négy alkalommal találkozunk itt velük. Bedecs Ferenccel a felnőttek végig edzettek, hiszen ők másik kategóriába tartoznak, nekik ez a munkájuk” – fogalmazott Meczker András edző, akinek csoportjába összesen huszonkilenc 13 és 17 év közötti kajakos és kenus jár, de – ahogy azt a pénteki alkalom is alátámasztja – a húsz fő körüli létszám mondható sztenderdnek.

A kormány múlt héttől ugyan enyhítette a korlátozásokat, mégis szigorú előírások mellett folytatódhattak az edzések. Ahogy más sportágakban, itt sem használhatják a sportolók az öltözőket, edzésfelszerelésben kell érkezniük, s abban is kell távozniuk, a másfél méteres távolságot pedig szintúgy be kell tartaniuk. Igaz, utóbbi feltétel ebben a sportágban nem igényel plusz odafigyelést, hiszen a hajók miatt eddig is megtartották a távolságot.

A kötelező bemelegítés, illetve a hajók kipakolása után máris a Duna felé vették az irányt a jövő reménységei, vállukon és kezükben állandó partnereikkel, amiknek cipelése a legkisebbeknek felért egy külön edzéssel. A komoly feladat, maga az edzés, azonban még hátra volt. Mint azt Meczker András elmondta, a csoportot két részre bontotta: a válogatott versenyzők intenzívebb edzésmunkát kapnak, s körülbelül tíz kilométert eveznek, míg a kisebbek annyit, hogy ismét belerázódjanak az edzésbe.

„Nem tudni, élesben mikor szállhatunk vízre, hiszen csak abban az esetben lehet versenyt rendezni, ha a szervezők garantálni tudják a jelenlévők biztonságát. Erre valószínűleg csak augusztus 15. után lesz lehetőség, addig is próbáljuk csapatépítő programokkal feldobni a monoton edzéseket: ha tudunk és engedik, napközis tábor és vízi túrát szervezünk” – mondta Meczker András, aki bevallotta, tartott attól, hogy a járvány miatt sokan felhagynak a sporttal.

„Kijelenthető, hogy fluktuáció nincs, ami örömteli. Sőt, az előkészítő csoportban vannak, akiknek a héten volt az első edzésük. Ez is azt mutatja, hogy az otthon töltött idő alatt rájöttek a gyerek és a szüleik is, hogy sportolni kell, mert a mozgásra szükségük van a fiataloknak” – zárta.

Borítókép: Meczker András keze alatt huszonkilenc kajakos és kenus dolgozik a paksi bázison