Paprikás hangulatú mérkőzésen a Mórágy őrizte meg hibátlan mérlegét

Ameddig a szem ellátott, autók sora kígyózott a mórágyi futballpálya fölötti úton, mindenki a két hibátlan gárda összecsapására volt kíváncsi. A tét nem csak a makulátlan mérleg megőrzése volt, a hazaiak sikerük esetén egy lépést tettek volna őszi elsőségük felé, vendégsiker esetén viszont előzött volna a Nagymányok.

A listavezető kezdett jobban, mert alig szállt el a kezdősípszó hangja a kellemes őszi napsütéses időben, a nagymányoki védőknek máris a gólvonalról kellett tisztázniuk a mórágyi lövést. Az ötödik percben aztán jött Kovács Kevin szemfüles megoldása, aki jobb oldalról elvégzett szögletét egyből kapura tekerte, ami érintés nélkül jutott a kapu rövid oldalába (1–0). A 25 éves támadó mutatóujjával a halántékát ütögetve jelenzte, ész játék is a futball. Nem sokkal később újra a góllövőlista élére ugró csatár játszotta az egyik főszerepet, szélsőindítás után elszakadt őrzőjétől, majd jobbról centerezett, amire a hórihorgas Acsádi Dániel érkezett a legjobbkor a legjobb helyre (2–0). Egy percre rá jöhetett volna a válasz, de Miklós Tibor az üres kapura, az ötös sarkától kihagyta a kihagyhatatlant.

A két korai gól ellenére nem volt színvonalas a találkozó, mert bár hajtottak a csapatok, a göröngyös talajú pályán rengeteg volt a pontatlan passz, a meg nem értés. Érhető módon a nagymányokiak viselték ezt nehezebben, sokkal inkább egymással vagy az ellenfél hatástalanításával voltak elfoglalva, mintsem a játékkal. Acsádi Richárd pár napig még biztosan a combján fogja viselni az ellenfél stoplijának nyomait. Miután csillapodni kezdtek valamelyest a kedélyek, Berényi Szilveszter ugratta ki Régi Dominiket, a szélvész szélső pedig tovább növelte a hazaiak előnyét (3–0). Úgy tűnt, akár kiütés is lehet a vége, félidő hajrájában azonban kezezés miatt büntetőt kapott a Nagymányok, de az előző tavaszi idény legjobbjának választott Pál István lövését hárította a hazaiak kapusa.

A paprikás hangulat megmaradt a második félidőre is, hol a csapaton belül vitatkoztak egymással a játékosok, hol a játékvezetőtől kértek számon drasztikusabb szankciót a szabadrúgásnál vagy a sárga lapnál egy-egy szituáció után. A játékrész korai fázisában, vagyis még időben jött a vendégek szépítő találata, a cseréként beállt Boros Gyula Krisztián indította Lajos Dávidot, a tavaszi szezon közönségdíjasa jó ütemben gurította el a labdát a kifutó kapus mellett (3–1). A hogy peregtek a percet, úgy fáradtak el csapatok, a játék töredezetté vált, ami a mórágyiak malmára hajtotta a vizet. Illés Béla együttese megőrizte százszázalékos mérlegét, s már vesztett pontok számában is megelőzi völgységi riválisát.

Mórágy, 250 néző. V.: Éreth (Álló, Csobot L.)
Mórágy: Mányák D. – Balogh B., Calka S., Acsádi R., Mányák N. – Régi (Grassy, 86.), Pozsár, Berényi Sz., Nagy Á., Kovács K. (Decsák, 95.) – Acsádi D. (Modok, 87.). Edző: Illés Béla
Nagymányok: Pakurár – Jenei (Borbély Cs., 20.), Gere, Bakó Zs., Feik (Kajtár V., 91.)– Kertész G., Bognár S. (Illés Á., a szünetben), Sztojka Cs. (Boros Gy., a szünetben) – Lajos D., Pál I., Miklós T. Edző: Hegedűs Péter
Gólszerzők: Kovács K. (5.), Acsádi D. (9.), Régi (28.), illetve Lajos D. (57.)
Kiállítva: Hegedűs P. (60., pályán kívül)
Jók: Mányák Dáriusz vezérletével az egész hazai csapat, illetve Lajos D., Garai, Gere