„Olyan kifejezések röpködtek, amik egy kocsmai verekedés előtt szoktak elhangozni”

– Miért nem engedte nyilatkozni Kiss Gergelyt?
– Mert nem szeretnék rendszert csinálni belőle – felelte lapunknak Makai János. – A játékvezetőnek nem az a dolga, hogy nyilatkozzon, hanem az, hogy a játékszabályoknak megfelelően, a legjobb tudása szerint levezesse azt a mérkőzést, amelyikre küldést kap.

– Kiss Gergely jól vezette az onimózus találkozót? Mert a közösségi oldalra felkerült bejegyzésből nem ez jön le!
– Kiss Gergely az egyik legjobb vármegyei játékvezető, a szakmai felkészültsége alapján magasabb osztályban is megállná a helyét. A közösségi oldalakon mindenkinek lehet véleménye, ezek azonban minden szakmai alapot nélkülöznek. Nekem nem ez alapján kell megítélnem egy játékvezető ténykedését. Arra ott vannak az ellenőrök.

– Volt ellenőr a Kajdacs–Szedres összecsapáson? Ha igen, mit mondott önnek?
– Egy korlátozó intézkedés miatt ezen a mérkőzésen nem volt kiküldött ellenőr. A Magyar Labdarúgó Szövetség négy főben határozta meg a kiküldhető játékvezető ellenőrök számát. Ide nem jutott.

– És Kiss Gergely mit mondott?
– Nagyon csalódott volt, amikor a találkozó után felhívott. Gondolja bele magát az ő helyébe. Cifrábbnál is cifrább szavakat vágtak a fejéhez a játékosok, olyanokat, amik nem tűrik a nyomdafestéket. Nem értette senki hármójuk közül, hogy mitől alakult ki ez a kezdéstől tapasztalható feszült hangulat. Mindent leírt a mérkőzés jegyzőkönyvébe. Négyszemközt szívesen megmutatom önnek.

– Azért addig is idézne belőle?
– Az, hogy miket mondtak nem nyilvános, így idézni sem szeretnék. Legyen elég annyi, hogy a felmenőket a hat kiállítás közül talán egynél nem szidalmazta a kiállított. Olyan kifejezések röpködtek, amik egy kocsmai verekedés előtt szoktak elhangozni. Ilyenek nem férnek bele, ilyeneket nem kötelessége eltűrni senkinek! Nem csak egy játékvezetőnek, senkinek! Hogy veszi a bátorságot bárki is, hogy bárkinek a felmenőit emlegesse, elfogadhatatlan, hogy miket nem engednek meg maguknak egyesek.

– Elég feldúlt a hangja!
– Nehezen tudok nyugodt maradni, de nem engedhetem meg magamnak, hogy indulatos legyek, ahogy egy játékvezető sem. Ez egy kirívó eset volt, szerencsére nagyon ritkán fordul elő, hogy hat piros lapot kell egy játékvezetőnek kiosztania, de maga a jelenség itt van a futballban, nemcsak Tolnában, az egész országban. Meg kell fékeznünk az ilyenfajta indulatokat, mert ha nem tesszük, néhány éven belül nem lesz játékvezető, aki a vármegyei találkozókat levezesse. Sajnos nem a jó irányba ment el a szurkolói kultúra, ebben is gyökeres változásnak kell bekövetkeznie, mert mindig akad néhány ember, aki elrontja a többség szórakozását. A lelátókon olyanokat lehet hallani, hogy egy normális ember elszégyelli magát.

– Apropó szórakozás! Azt is írják a közösségi oldalon, hogy a játékvezető van a fociért, nem pedig fordítva. A klubok fizetnek azért, hogy a játékvezetőknek legyen munkája az adott hétvégén. Erre ez történik...
– A játékvezető nem a csapatokért van, és a díjait az MLSZ kilencven százalékban fedezi, levéve az amatőr klubok válláról a terhet. A feladata a játékszabályok betartása és annak következetes alkalmazása. Valamennyien úgy kerülhetnek egy adott mérkőzésre, hogy előtte teljesítik a működéshez, a találkozók levezetéséhez szükséges szigorú előírásokat. Komoly szellemi és fizikai teszten vesznek részt, rendszeresen képzik magukat, nem gondolnám, hogy ne a legjobb tudásukat adnák egy-egy összecsapáson. Mindamellett az is igaz, hogy soha sem lesz hibátlan a működésünk. Ugyanakkor a vállalhatatlan szurkolói viselkedés nem fér el a futballpályán, ahol adott esetben kisgyerekes családok is szurkolnak, szórakoznak. Feléjük milyen üzenete van mindennek?

– Mire számíthatnak a „renitensek”?
– Bízom benne, hogy a fegyelmi bizottság tagjai a fegyelmi szabályzatnak megfelelő, de súlyos büntetést szabnak ki rájuk. Azt gondolom az elmúlt években előrelépett az együttműködésünk és sikerült visszafogni, hogy rossz irányba menjen el az amatőr osztályú labdarúgás.