Jól érzik magukat a hollandok a takaros kis faluban

Takaros falu Nagyvejke. Virágosak, gondozottak a közterületek, az udvarok. Sok télirevalót megtermelnek a kertekben. Már tíz évvel ezelőtt divatba jött a szép környezetben lévő település. Tizenhat külföldi vett házat a faluban. Költöztek ide, vagy legalábbis ingatlant vásároltak hollandok, angolok, németek, belgák. Katinka Zinnemers és Peter Touw hét éve vette meg a hajdani paplakot, még a helyi viszonyokhoz képest is csendes kis utcában.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Egy négy- és egy hatórás közmunkást foglalkoztatnak. A községi tulajdonban lévő gépekkel nyírja a sportpályán a füvet Szőts Ferencné és Palkó András (Fotó: Gottvald Károly)
[/caption]

A házat azóta felújították. Új tetőt csináltattak, hőszigeteltették az épületet kicserélték az ablakokat. A kertben terem a paprika, érik a paradicsom, padlizsán. Rengeteg a virág, gondozott a fű. Az árnyas fák alatt beszélgettünk. Három éve határozták el, egy évig kipróbálják, milyen egész évben itt lakni. Az első két évben sok rokon, barát látogatta meg őket. Az országot, Budapestet, Pécset már jól ismerik.

Hiányzik ugyan nekik Hollandia, különösen a tenger, de maradni akarnak. Katinka egyik nagymamája magyar volt, s annyit beszélt az országról, hogy ellátogattak ide, majd megszerették. Egy gyógyszerforgalmazó cégnél volt menedzser, Peter telefongyárban dolgozott.

A mosolygós temperamentumos hölgy hetente jár Pécsváradra: magyarul tanul, hogy munkát találjon. Az interneten tartják a kapcsolatot a világgal, Katinka blogot is ír. Mindenben a sokszínűséget szereti, a csípős gulyás, pörkölt mellett túrós palacsintát valamint a kínai és az indiai ételeket. A faluban azt mondják, semmiféle súrlódás nincs a helyi lakosok és betelepülők között, inkább barátkoznak.

A település költségvetése valamivel több mint 13 millió forint. Éppen csak a számlákra, bérekre elég, válaszolta kérdésünkre Pfaff Ferenc polgármester. Pályázni csak akkor tudnak, ha az önerőt is meg lehet szerezni hozzá. Volt négymillió forint tartalékuk, de azt tavaly elvitte a víz. Sokat kellett költeni a községet átszelő patak kotrására, mert a rengeteg esővíz telehordta hordalékkal. Vis major pályázaton nyertek hárommillió forintot.

Tavaly történt meg először, hogy 2,5 millió forint folyószámla-hitelt kellett felvenniük. Ezt a hátrányt idén nagy takarékossággal már ledolgozták. Mára már egyensúlyban van a költségvetésük. Az utolsó jelentős pályázat a művelődési ház tetőszerkezetének a cseréje volt, több mint hárommillió forint költséggel, amelynek a fele volt az önerő.

Álláslehetőség ugyan nincs a faluban, de munkanélküli csak télen van. Most bocsátottak el három dolgozót Bonyhádon. Az év többi időszakában, akinek nincs állása, inkább alkalmi munkát vállal, főként a mezőgazdaságban.

Vízelvetésre, ablakcserére pályáznak

Önerő híján az idén már nem is tudtak pályázni, most viszont Aparhanttal, Kisvejkével és Mucsfával közösen pályáznak vízrendezésre. Vízelvezetőket kell építeni, kitisztítani az árkokat, mert az esőzések alkalmával kiváltképp a Kossuth utcát elönti az iszap. Az önerő várhatóan csak 5-10 százalék lesz, amit még valahogy ki tudnak gazdálkodni. Ki kellene cserélni az orvosi rendelő ablakait, ajtóit, a művelődési ház folyosójának a vakolatát is felújításra szorul. Egyszer kellene rendesen megcsinálni, s akkor nem kellene minden második évben festetni, fogalmazott Pfaff Ferenc polgármester.