Egyetértés alakult ki egy túsz- és átmeneti tűzszüneti megállapodás körvonalairól

Az izraeli–palesztin háború 142. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

Izraeli önjáró löveg tüzel palesztin célpontra Izrael és a Gázai övezet határán 2024. február 22-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Leo Correa

Az Egyesült Államok szerint egyetértés alakult ki egy túsz- és átmeneti tűzszüneti megállapodás körvonalairól

A Gázában tartott túszok elengedéséről és átmeneti tűzszünetről szóló megállapodás körvonalairól sikerült megegyezésre jutni a közvetítők útján zajló tárgyalásokon - jelentette ki a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap.

Jake Sullivan, a CNN hírtelevízió műsorában elmondta, hogy Izrael, az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar között egyetértés alakult ki a párizsi egyeztetéseken egy olyan megállapodás körvonalairól, amely biztosíthatja a még Hamász kezében lévő túszok szabadon bocsátását. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az egyeztetések változatlanul zajlanak a részletekről, a tárgyalásoknak Egyiptom és Katar közvetítésével Izrael és a Hamász között kell véglegesedniük. Ez a munka tart most - fűzte hozzá Jake Sullivan és reményét fejezte ki, hogy napokon belül lesz stabil és végleges változata a megállapodásnak.

Jake Sullivan a Gázai övezet jövőjéről nyilvánosságra került izraeli tervvel kapcsolatban azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak vannak aggályai a sajtóban megjelentek alapján. Egy másik vasárnapi interjúban, a Fox News hírtelevízióban úgy nyilatkozott, hogy még a vasárnap folyamán beszél az izraeli partnerekkel, mert a tervezet anélkül jelent meg a médiában, hogy arról az izraeli fél az amerikait tájékoztatta volna.

A lehetséges túsz-megállapodásról a Hamász egyik vezetője, Basem Naim szintén a CNN hírtelevíziónak ugyanakkor vasárnap úgy nyilatkozott, hogy nem tud előrelépésről a palesztin szervezet és Izrael közötti megállapodást illetően. A jelentések szerint a Hamászt vasárnap tájékoztatták a Párizsban pénteken tartott egyeztetésről, amelyen a katari és egyiptomi tárgyalók mellett részt vett David Barnea, az izraeli hírszerzés, a Moszad igazgatója, valamint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója Bill Burns.

Az Izrael és Hamász közötti megállapodásról szóló tárgyalásokkal kapcsolatban Joe Biden, amerikai elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy aktív egyeztetések zajlanak, amelyek része egy legkevesebb 6 hetes átmeneti fegyverszünet.

Újabb halálos áldozatokkal folytatódott a gázai háború

Szombaton és vasárnap újabb halálos áldozatokkal folytatódott a gázai háború az izraeli hadsereg (IDF) jelentése szerint.

Vasárnap reggel az izraeli egységek rajtaütéseket kezdtek az iszlamista fegyveresek létesítményei ellen a Hán-Júnisztól keletre fekvő Abbesszínok nevű lakónegyedben.

A hadművelet során megöltek számos terroristát, és megtaláltak több rakétakilövő állást és fegyvert. Az egyik, orvosi laboratóriumként működő épületben egy hordozórakétára, valamint egy hűtőszekrény belsejébe rejtve nagy hatótávolságú rakétára leltek.

Az IDF szóvivője azt is bejelentette, hogy

befejezték a harci tevékenységet a Hán-Júniszban működő Nasszer kórházban. A kórházban és környékén elfoglalása óta mintegy kétszáz, terrortevékenységgel gyanúsított palesztint tartóztattak le.

Az IDF olyan palesztin fegyvereseket fogott el, akik megpróbáltak elmenekülni Hán-Júniszból a civil lakosok evakuálásakor. A katonai közlemény szerint az elmúlt napon tovább folyak a harcok a városban, valamint a Gázai övezet központjában és Gázavárosban is. Az izraeli légierő megtámadta a Hamász egyik, drónt és több rakétakilövő állást működtető egységét.

Az izraeli hadsereg két, egy 20 éves és egy 21 éves, szombaton elesett katona halálát jelentette be vasárnap. Mellettük többen megsebesültek, hárman súlyosan.

A Hamász fennhatósága alatti gázai egészségügyi minisztérium közlése szerint az elmúlt napon 86-an haltak meg, és 131-en sebesültek meg a Gázai övezetben a háború miatt. Összesítésük szerint október 7-e óta 29 692-en haltak meg, és 69 879-en sebesültek meg Gázában.

Az IDF arról tájékoztatott, hogy

négy rakétát lőttek ki vasárnap Libanonból az Izrael északi határán fekvő Kirját Smona városra, melynek civil lakosságát már több hónapja evakuálták a libanoni belövések miatt.

A Szíriai Emberi Jogi Központ nevű szervezet arról számolt be, hogy vasárnap a hajnali órákban Homsz és Damaszkusz között, a szíriai–libanoni határon Izrael légicsapást mért egy teherautóra, melyben életét vesztette a libanoni síita Hezbollah legkevesebb három tagja.

Az izraeli rendőrség az éjszaka során szabadon engedett 21, a szombat esti tel-avivi kormányellenes tömegtüntetésen letartóztatott tiltakozót. A parlamenti választások kiírását követelő, szombatról-szombatra növekvő számban megjelenő demonstrálók másfél órára blokkolták egy forgalmas kereszteződés forgalmát. A rendőrség vízágyúkkal és lovas erőkkel lépett fel ellenük.

Állami média: a légvédelem több drónt megsemmisített Hama és Idlib fölött

A szíriai hadsereg hét drónt semmisített meg az ország középső részén lévő Hama, valamint az északnyugati Idlib tartomány fölött – jelentette vasárnap az ország állami médiája a védelmi tárca bejelentésére hivatkozva.

A minisztérium Facebookon is közzétett tájékoztatása szerint a drónokat „terroristák” lőtték ki és támaszpontokat, valamint falvakat céloztak.

Bár Damaszkusz egyelőre nem nevezte meg, mely országot vagy csoportot gyanúsítja a dróntámadással, az utóbbi időben többször a szomszédos Izraelt tette felelőssé a területét ért légitámadásokért.

Izrael az utóbbi években számos légicsapást mért szíriai célpontokra, a hadsereg, valamint a damaszkuszi kormánnyal szövetséges erők, köztük a Hezbollah libanoni síita szervezet infrastruktúrája ellen. Az izraeli vezetés többször leszögezte: mindent megtesz azért, hogy Irán ne vethesse meg a lábát Szíriában, különös tekintettel a Golán-fennsík térségére.

Újabb támadásokat intézett a brit és az amerikai légierő a húszi lázadók jemeni katonai létesítményei ellen

A londoni védelmi minisztérium vasárnap hajnali tájékoztatása szerint a két szövetséges légierő 8 jemeni helyszínen összesen 18 célpontra mért precíziós csapásokat, válaszul a húszik által kereskedelmi és hadihajók ellen elkövetett folytatódó vörös-tengeri támadásokra.

A brit–amerikai akcióhoz Ausztrália, Bahrein, Kanada, Dánia, Hollandia és Új-Zéland nyújtott támogatást.

A londoni védelmi tárca ismertetése szerint a támadásban a brit királyi légierő (RAF) négy Typhoon FGR4 harci repülőgéppel vett részt.

A brit kötelék – amelynek tevékenységét két Voyager típusú üzemanyag-utántöltő repülőgép támogatta – Paveway IV precíziós irányított bombákat vetett be a jemeni fővárostól, Szanaától néhány kilométerre északkeletre, egy korábbi, föld-levegő rakéták indítására alkalmas rakétaüteg helyszínén. Ennek előzményeként a hírszerzési adatok elemzése alapján sikerült azonosítani ezen a helyszínen több nagyon nagy hatótávolságú drónt, amelyeket a húszik felderítő és támadó műveletekre használtak.

A Paveway IV bombákkal a brit légierő a drónokat és indítóállásaikat támadta.

A brit védelmi tárca szerint a Typhoon harci gépek emellett számos célpontot támadtak a Jemen északnyugati részén fekvő Bani körzetben is.

A minisztériumi közlemény megfogalmazása szerint a január 11-én és a február 3-án végrehajtott előző légi akcióban a brit gépek ugyanitt megsemmisítettek számos olyan épületet, amelyet a húszik drónokkal és manőverező robotrepülőgépekkel végrehajtott támadásaik irányításához használtak, de azóta további, ugyancsak drón- és rakétaműveletekhez használt épületeket sikerült azonosítani ebben a körzetben, és a mostani támadás ezeket vette célba.

A szombat éjszakai közös műveletről London közös közleményt is kiadott a brit és az amerikai kormány mellett Ausztrália, Bahrein, Kanada, Dánia, Hollandia és Új-Zéland nevében.

E kommüniké szerint a 8 helyszínen 18 húszi katonai létesítményre mért „szükséges és arányos” légitámadások elsősorban föld alá rejtett fegyver- és rakétatárolókat, személyzet nélküli támadó légi eszközöket, légvédelmi rendszereket, radarállomásokat és egy helikoptert vettek célba.

Az újabb brit–amerikai precíziós csapások közvetlen előzményeként a húszik az utóbbi napokban is támadásokat intéztek kereskedelmi és hadihajók ellen.

Február 22-én például rakétatámadás érte az Islander nevű brit hajót, megsebesítve a személyzet egyik tagját.

Február 19-én a húszik ugyancsak rakétával vették célba és csaknem eltalálták a Sea Champion nevű amerikai hajót, amely Jemenbe szállított humanitárius segélyt.

Ugyanaznap találat érte a Navis Fortuna nevű amerikai, előző nap pedig a Rubymar nevű brit hajót, amelyet a személyzetnek el is kellett hagynia – áll a londoni tájékoztatásban.

A közös közlemény szerint a húszik által november közepe óta kereskedelmi és hadihajók ellen elkövetett támadások száma átlépte a 45-öt. Ez a világgazdaság egészére, valamint a regionális biztonságra és stabilitásra is fenyegetést jelent, és nemzetközi válaszlépéseket igényel – áll a kommünikében.

Az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók a Vörös-tengeren közlekedő – szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő – kereskedelmi és hadihajókat támadják rendszeresen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett a gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet ellen.

Az izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek.