Ha csak a pénzért csinálná, már biztos máshol dolgozna

Immár tíz éve szakmai igazgatóként dolgozik a Párizs melletti Alfortville kézilabda klubjánál Meksz Anikó. A 157-szeres magyar válogatott kézilabda kapus az 1996-os atlantai olimpiai után igazolt a franciaországi Bondy csapatához, majd az akkor még második ligás Alfortville-hez. Egy súlyos sérülés azután 2002-ben véget vetett játékos pályafutásának. Szakmai karrierjének viszont nem: ő alakította ki azt az egyesületi modellt, amelynek alapján a klub ma is működik, méghozzá az ő irányításával.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Meksz Anikó Tolnán piheni ki az elmúlt szezon fáradalmait
[/caption]Az egyesületnek 17 csapata van, a 4 évesektől a felnőttekig, összesen mintegy 370 sportolóval. A férfiak megyei szinten játszanak, a magyar megyei bajnokságokhoz képest jóval nagyobb és erősebb mezőnyben. A felnőtt női csapat a „National 1.”-ben szerepel, immár harmadik éve. Ezt a csapatot Anikó edzi. A gárda zöme fiatal, több nagy tehetség megfordult már a csapatban, legutóbb a francia junior válogatott, Lonziem játszott Anikó irányítása alatt. Két-három rutinosabb játékosuk is van, köztük – az elmúlt három szezonban – Pigniczki Krisztina, olimpiai és világbajnoki ezüstérmes, aki azonban a mostani idény végén befejezte a kézilabdát.

A bajnokságban szereplő csapatok közül egyedül az Alfortville játékosai amatőrök, azaz mindenki dolgozik, illetve tanul. (A Párizsban tanuló kézilabdás fiatalok jó válogatási lehetőséget kínálnak a klubnak.) Az első osztályban szereplő sportolóik ugyanakkor 100-500 eurós apanázst, illetve prémiumot kapnak.

A klub működésére jellemző, hogy egyedül a szakmai igazgató főállású. A francia kézilabdás rendszerben szigorú előírás, hogy minden csapatnál meghatározott számú és végzettségű edzőnek kell lennie. Érdekesség, hogy játékvezetőket is úgymond ki kell nevelniük a kluboknak. Anikó a felkészülési időszakokban, illetve a bajnoki szezonban gyakorlatilag a hét minden napján reggeltől késő estig dolgozik. Vannak azonban pihenő időszakok is, idén nyáron például augusztus 18-án kezdődik a felkészülés a szeptember vége felé induló szezonra. Így Anikó augusztus közepéig szabadságon lehet, amit ezúttal is nagyrészt Tolnán, a szüleinél tölt.

Elégedett a helyzetével, jól érzi magát a francia klubnál, ahol lényegében a maga ura. Ugyanakkor továbbra is azt mondja: csak idő kérdése, hogy mikor tér végleg haza. Valószínű, hogy az Alfortville-ihez fogható szakmai feladatot most nem találna itthon. Azt mondja, amióta kint dolgozik, Magyarországról semmilyen ajánlatot nem kapott, még csak érdeklődés szintjén sem. Franciaországban viszont lenne lehetősége a váltásra, de a mostani munkáját nagyon szereti. – Ha a pénzért csinálnám, már biztosan máshol lennék – fogalmazott.

Anikó, ha egyelőre még nem is költözik haza, folyamatosan nyomon követi a magyar kézilabdasport eseményeit, de a tolnai klub történéseit is. Naprakész információkkal rendelkezik mindkét területről. Utóbbiról már csak azért is, mert nagyobbik unokahúga, a 10 éves Petra a tolnai korosztályos csapat egyik igen tehetséges játékosa – kapus poszton és a mezőnyben egyaránt. Zsófi, a kisebbik unokahúg pedig nagynénje szerint szintén nagyon ígéretesen mozog. Pedig még csak négyéves.

NÉVJEGY

Meksz Anikó 1965. június 18-án született. Kilenc évesen a Tolnai Vörös Lobogó csapatában kezdte pályafutását. 1976-ban a mözsi TSZ SK NB II-es gárdájához szerződött. Első NB I-es mérkőzését a Tatabánya színeiben játszotta 1982-ben, majd 1986-tól 1996-ig a Dunaferrnél védett. A francia Bondy gárdájában három évet húzott le, majd a második vonalbeli Alfortville együttesében két szezont játszott.

157-szeres magyar válogatott, az 1995-ös VB-n ezüst-, az 1996-os olimpián bronzérmet szerzett, a Dunaferrel 1995-ben Kupagyőztesek Európa Kupáját nyert.

157-szeres magyar válogatott, az 1995-ös VB-n ezüst-, az 1996-os olimpián bronzérmet szerzett, a Dunaferrel 1995-ben Kupagyőztesek Európa Kupáját nyert. Meksz Anikó Tolnán piheni ki az elmúlt szezon fáradalmait -->